Még egyszer Torró Vilmos alkotásairól

Aki találkozik az ex libris kifejezéssel, s ha utána is néz, hogy mi fán terem ez a fogalom, mit is takar ez a kifejezés, egy-kettőre beleszeret ebbe a roppant érdekes és vonzó képzőművészeti műfajba. A nagyobb, hírneves művészek is rendszerint szívesen hódoltak ennek a kisméretű alkotásnak, s hogy most éppen erre hívom fel a figyelmet, azért van, mert Kovásznán, a képtárban pár nappal ezelőtt nyitották meg a helybeli ex libris-művész, Torró Vilmos alkotásait bemutató tárlatot.

Péter Sándor

2022. március 23., 00:052022. március 23., 00:05

Az ex libris sokszorosított, grafikai vagy nyomdai eljárással készített papírlap, olvasható a világhálón. Ezt általában a könyv fedőlapjának belső oldalára szokták felragasztani, ezzel jelölik a könyv hovátartozandóságát. Készítettek ilyen könyvjeleket már évszázadokkal korábban, a fénykora a XVI. századra esik, de újra népszerűek lesznek a XX. században.

A kovásznai Torró Vilmos közel ezer ilyen művészi rajzot, címert, emblémát, olajfestményt, litográfiát, rézkarcot, szitanyomatot készített. A sok elnevezés tulajdonképpen ugyanazt jelenti, maga az ex libris magyarul pedig „az én könyveim közül valót” jelent. Nyilván, mint minden művészi alkotásnak, ennek is vannak szorgos gyűjtői, árveréseken avagy megrendelőként lehetett és lehet hozzájutni. Az biztos, hogy igen nagy kézügyesség és figyelem szükséges ehhez a munkához, legkevesebb három szempontnak kell megfelelnie a műnek. Először is igazodnia kell a művésznek a megrendelőhöz, a kijelölt könyvből áradó érzelmekhez, s benne kell lennie a saját véleményének is. Erdélyben is számos híve volt és van az ex libris-készítésnek, említésre méltó, hogy a kolozsvári Gábor Dénes volt ennek a szakértője és gyakorlója. Mellette kiemelendő Imets László, Deák Ferenc, Feszt László, Bíró Iván Géza, Cseh Gusztáv, Kósa Bálint ilyen irányú munkássága.

Torró Vilmos 1935-ben született Kovásznán, 2001-ben hunyt el, alkotói lendülete teljében. Szerte az egész világon ismerték munkáit, Japántól Kaliforniáig, itthon pedig az ország számos városában jelen volt munkáival az ex libris-tárlatokon. Munkáinak témaköre a háromszéki táj, a hétköznapok megragadó mozzanatai, történelmi események és arcképek. Kiváló karakterei számos esetben telitalálatok, arcképcsarnoka pedig a magyar történelemben, irodalomban nyújtanak eligazítást.