Március 15 kicsit másképp

v

– Számomra példát mutat, emlékeztet, hogy igenis ki kell állnunk magunkért, hogy képesek vagyunk bármire, és hogy a sok apró lépés előre vezet– véli Tamás Rebeka, aki szerint fontos, hogy tudjunk és emlékezzünk a március 15-i szabadságharc és forradalomra, az alapműveltség része, amelyet már elég fiatal korban elsajátítottunk.

Harai Adrienn számára a március 15-ike sokáig csupán a lovas felvonulásról meg a mézeskalácsokról szólt. Aztán, ahogy telt az idő ráébredt arra, hogy ez a nap több, mint aminek hitte.

– Felfogtam, hogy mit is jelent magyarnak lenni. A nagyszüleimtől mindig azt hallottam, hogy legyek büszke a magyar létemre, mert a forradalomban a magyarok bebizonyították, hogy hazánkért dicsőség meghalni, félelemnek, tartózkodásnak nincs helye – eleveníti fel nagyszülei szavait Adrienn. – Az őseim megtanítottak arra, hogy a hagyományokat védeni, a kulturális örökségeinkre vigyázni és a hazát szeretni kell. Majd a gyermekeimnek épp olyan határozottan fogom elmesélni a nagyszüleim szavait, mint ahogyan ők átadták nekem – mondja büszkén.

A fiatalok alkotásai nem az ünnepet fejezik ki leginkább, hanem ennek hátterét, és az ezekből fakadó érzéseket tükrözik.

– Meg szeretném mutatni, hogy nem csupán arról szól ez az ünnep, hogy megemlékezzünk a magyarság legfontosabb napjáról, hanem, hogy felnyíljon a szemünk, mit is éltek át igazán őseink – tudtuk meg Adrienntől. – Március 15-ike számomra a fájdalom, a hiány is, ez egy számomra fontos személy elvesztéséből ered, aki pár évvel ezelőtt március 15-én hunyt el. Így hát az én március 15-kém az akkoriban átélt szenvedést adja át, amikor ugyanis akaratunk ellenére meghalni kellett engedjük azt, akit a világon a legjobban szeretünk.

Mátyás Réka március 15-ére készült műveinek alaptémája maga az ünnep, viszont megközelítése nem konkrétumok ábrázolásán alapul.

– Elsősorban az ünnep és szimbólum fogalmakra összpontosítottam, ezek kereséséből indultam ki. Ábrázolásaimban megjelenik a magyar férfiakra jellemző büszke attitűd, ennek különböző fázisai, mint a közösségben betöltött szerep vagy a feladás, a kétségbeesés – hangsúlyozta. A női alakok ábrázolásánál az otthonteremtésre utaló jelek, mint kispad, láda vannak megjelenítve, az özvegység, a várakozás mint ünnep. Ezeknek összekötő elemeként választottam a puszta ábrázolását, mely visszatér a munkákban, akár metamorfózisként; felismerhető az idilli és idealizált magyarságkép a tájábrázolásban – avatott be alkotásainak titkába Mátyás Réka.

A kiállítás alkotásai rávilágítanak a sötétség és szabadság kontrasztjára, és az alkotók remélik, hogy műveiken keresztül akár saját érzelmeikkel is szembe tudnak nézni a kiállításra látogatók.