2017. május 03., 00:172017. május 03., 00:17
Szabadtéri mulatságnak, illetve népünnepélynek fogjuk fel a majálist, ilyennek örökítette meg 1873-ban készült festményén Szinyei Merse Pál, mintegy kétszáz éve maga a szó is ilyen értelemben honosodott meg nyelvünkben, de maga a népszokás, amely május beköszöntéséhez kapcsolódik, sokkal régebbi. A majális népünnepély mivolta inkább a városi lakosság, valamint a diákság körében volt jellemző, illetve az elmúlt században a szervezett munkásság demonstrációi révén nyerte el jellegzetes arcát. A falusi társadalom viszonyai közt viszont egy olyan ünnepi szokás alakult ki hosszú századok során, amely nemcsak helyszínnek tekintette a természetet, hanem a természet rendjéhez igazodott, így a falu népe számára a megújulás, a kibontakozó élet, az ifjúság, a szerelem jelentésköreit egyesítette magában.
Mára a népünnepélyből többnyire az eszem-iszom, valamiféle vásári forgatag s a szabadidő eltöltésének különböző formái maradtak meg, a népszokásból esetleg a falusi táncmulatság… Május elsejére virradó éjszakán nem adnak már a legények éjjelizenét a lány ablaka alatt, s nemigen állítanak zöldágat, májusfát a leányos házak kapujába. Végigmenve falvakon, nemigen találni nyomait sem a májusfaállításnak.
Mint e népszokás érdekes színfoltját érdemes megemlíteni azt is, hogy némely helyen egykor a májusfát köztereken, esetleg réten, ligetben állították fel, s a legények az összegyűlt ünneplő sokaság szeme láttára próbálták célba venni az ágakat díszítő szalagokat, s lövés közben ki-ki annak a lánynak a nevét kiáltotta a jelenlévők közül, akinek tiszteletére a lövést éppen leadta. Eszerint nem volt helye májusban a titkolódzásnak, majd’ minden a nyilvánosság előtt zajlott a majális idején…
Amit a festőművész, jelesen Szinyei Merse Pál színekkel és formákkal tett emlékezetessé számunkra, a majálist és májust idézve meg egy életkép keretében, azt a költő a nyelv zenéje által képes megeleveníteni. Szemléltetésként ezúttal a fiatal Ady Május című verséből idéznék:
Tündéri május, lombot fakasztó,
Könnyű felöltőt szegre akasztó,
Légy üdvözölve:
Szívet fakasztó, emlék-marasztó…
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!