Magyar gazdaságfejlesztő program Székelyföldön

A programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány megbízott ügyvezető igazgatója, Kozma Mónika tegnapi, Tamás Sándorral és Antall Árpáddal közösen tartott sajtóértekezletén mutatta be az eddig elért eredményeket, illetve vázolta a jövő lehetőségeit.

A Romániában bejegyezett, a román törvénykezési keret minden elemének megfelelő alapítvány által lebonyolított program legfőbb célja, hogy tudományos és műszaki kutatásokra alapozva javítson a romániai családok életszínvonalán, a gazdasági, társadalmi, kulturális és vallási életfeltételek fejlesztésével; valamint pénzügyi és morális támogatást nyújtson, az alapítvány által meghatározott pályázati kritériumoknak megfelelő családok részére.
– 2016-ban úgy ítélte meg a magyar kormány, hogy az ország gazdasága kellően megerősödött ahhoz, hogy elbírja a Kárpát-medence gazdasági erőterének megerősítését – mondta a szakember, majd beszámolt a Maros megyében éppen lejáró, úgynevezett pilot-program eredményeiről.

A szakértő nem rejtette véka alá, hogy a román hatóságok „igen érzékenyen” reagáltak, de a külügyminiszterek közti többszöri találkozó úgy tűnik eloszlatta a román fél „félelmeit”. Ezeket amúgy megalapozatlannak tartja, hisz egyrészt a pályázatokra akárki jelentkezhet, nem csak magyarok, másrészt a pályázati pénzeknek megközelítőleg egyötöde (ez a Maros megyei program esetében bő négymillió lej) áfa címen közvetlenül az államnak megy, további még legalább 20 százalék, személyi jövedelmi- és egyéb adó címen közvetett módon kerül a román állami kincstárba.

– Nehogy most már azért legyen lelkiismeretfurdalásunk, hogy fizetünk-e elég adót a román államnak a magyar kormány pénzéből – vetette közbe ezen a ponton Antal Árpád, aki szerint az egész programnak a közvetlen segítségen túl az a célja, hogy visszaadja a hitet az embereknek, hogy lehet és érdemes is itt élni, érdemes családot alapítani, jövőt építeni.
Háromszéken a tervek szerint két területen lehet majd pályázni: mezőgazdasági nagyberuházásra, ami elsősorban a feldolgozóipart és élelmiszergyártást segítené, előnyben részesítve a különböző szövetkezeti formákat, majd a kis- és középvállalkozók számára írnának ki tevékenység bővítésre használható, maximum 15 ezer euróig terjedő, de minimis típusú pályázatokat.

A konkrét pályázatokat év végén, jövő év elején írják ki.
Tamás Sándor megyetanácselnök úgy vélte „ez nem újdonság”, hasonló rendszerek máshol is működnek.
– Azt szeretnénk, hogy Székelyföldön a specifikus tevékenységek mezőgazdaság, erdőgazdálkodás integrált kezelését tudjuk elősegítni. Másrészt, a magam részéről erősen szorgalmaznám a tulajdonviszonyok tisztázását elősegítő programrészt, hisz mindennek ez az alapja: sem területalapú támogatást nem lehet kapni, sem semmilyen komoly pályázatot nem lehet benyújtani, ha nem teljesen tiszták a telekkönyvek – szögezte le a tanácselnök. <<