Magyar emlékművek sorsa Erdélyben (6.)

Olay Ferenc az 1930. évi Budapesti Szemle 216. kötetében számvetést készített az elszakított területeken addig elpusztított emlékművekről, ebből idézünk részleteket.

Székely Hírmondó

2020. december 09., 00:022020. december 09., 00:02

Olay Ferenc az 1930. évi Budapesti Szemle 216. kötetében számvetést készített az elszakított területeken addig elpusztított emlékművekről, ebből idézünk részleteket. A szerkesztői megjegyzések forrásául többnyire Murádin Jenő
A megsebzett szobor című műve szolgált.

Kolozsváron Fadrusz János gyönyörű Mátyás király lovas szobrának (leleplezése 1902. októberben volt) megkegyelmeztek, mert Mátyás király szerintük román származású. De romboló ösztöneiken még itt sem uralkodhattak, mert Magyar Balázsnak, az egyik mellékalaknak sarkantyúit, valamint kardját letörték. Egyes mellékalakok zászlóit szintén eltörték, a magyar feliratot és címert pedig városi munkások vésőkkel faragták le. Pedig a mai Romániában csak ez az egy monumentális szobor van!

Egyébként magán a szobron és környékén népünnepélyeket rendeztek. A román csapatoknak 1919. évi augusztus 4-én Budapestre történt bevonulása örömére e napot nemzeti ünneppé tették, s itt tartottak egy ilyen ünnepélyt, amelyen az ünnepi szónokok a szobor főalakjára fölkapaszkodva mondták ünnepi beszédeiket. Eközben előfordult ismételten, hogy az egyik szónok a nagy király ércalakját kedélyesen megpofozgatta és leköpte, ami a román ünneplő közönség körében lelkes hatást idézett elő. Egy szövetséges entente-tiszt nem is mulasztotta el az örömünnepet megörökíteni az utókor számára.
1921. november 28-án a város hivatalosan átvette a szobrot, s kijavították a sérüléseket, a magyar címert és magyar feliratot levésették; helyette ma a következő felirat ékeskedik: Matei Corvinul.

1919-ben feleki román parasztok a király bronz alakját ökörfogattal próbálták lehúzni – sikertelenül. Két évvel később a magyar állam kikérte a szobrot, de nem kapta meg. 1932-ben román feliratú tábla került rá – ezt tették vissza 1992-ben is.

1920-ban a román városvezetés nyomtalanul eltüntette Árpád, Lehel, Vérbulcsú és Örs vezéreknek a Memorandum-per idején megrongált szobrait.

Széchenyi 1867-ben felavatott mellszobrát 1919 tavaszán román fiatalok döntötték le, s bár 1943-ban még visszakerült a helyére, utána nyoma veszett. Gr. Mikó Imre bronz mellszobrát 1920-ban költöztették át mai – kevésbé látványos – helyére, miután magyar feliratát megrongálták. Az egyetemi klinikák és a Karolina Országos Kórház építkezési tábláját 1919-ben végleg eltávolították. Dr. Purjesz Zsigmond mellszobrát 1921 augusztusában bontotta le az egyetemi klinika magyargyűlölő vezetősége, 1944 után tűnt el véglegesen.

(folytatjuk)