Ma is él Bedő Albert szelleme

Kálnoki dr. Bedő Albertre emlékeztek szombaton szülőfalujában. Az unitárius templomban tartott megemlékezésen részt vett a falu református közössége is, a község vezetősége, valamint a magyar Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Erdélyi csoportjának képviselői.
Az unitárius templomban tartott megemlékezésen Porzsolt Levente, a zágoni ma­gán­erdészet erdésze, az OEE Erdélyi helyi csoportjának elnökhelyettese Bedő Albert életútját ismertette, majd felolvasták a falu két korábbi lelkészének, Gödri Miklós Szabolcs református, és Orbán Fitori Dezső unitárius tiszteleteseknek a levelét, akik szolgálata alatt újraéledt a Bedő-kultusz Háromszéken.
„Múltunk értékeit senki nem vitathatja el tőlünk, de ez csak akkor lesz a miénk, ha megismerjük, megérdemeljük. (…) Most már teljes bizonyossággal állíthatom, hogy 1918-ban nem csak Bedő Albert teste jött haza, hogy utolsó akarata szerint édesanyja mellett megpihenjen a kazettás mennyezetű kálnoki templom szomszédságában, hanem a lelke, a szellemisége is. Bedő Albert addig él közöttünk, amíg emlékét ápoljátok” – fogalmazott üzenetében Orbán Fitori Dezső.
A kálnoki Bedő Albert Általános Iskola diákjainak műsora után az egybegyűltek megkoszorúzták az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) által állított obeliszket.
A sírnál Kisgyörgy Sándor polgármester köszönetet mondott mindazoknak, akik „az erdők királyának emlékét ápolják, hamvadó poraira egy szál virágot helyeznek”.
A templomkertben Porzsolt Levente a Székely Hírmondónak elmondta: a mai erdészeknek az lenne a fő feladatuk, hogy akként cselekedjenek, amiként Bedő Albert tenné, ha ma élne.
– Bedő Albert hagyatékát úgy tudjuk a legméltóképpen őrizni, ha megpróbálunk az ő szellemében cselekedni: összefogni, alkotni és tenni a magyar erőkért – mondta Porzsolt Levente.
A szakember szerint „idegen pénzen fizetett aktivisták csúnyán eltúlozzák” a székelyföldi erdők helyzetét. Meglátása szerint, a terepen nem járó aktivisták – meglehet akaratunkon kívül – külföldiek kezére játszanak azzal, hogy azt próbálják bizonygatni, mi képtelenek vagyunk élni ezzel a természeti kinccsel, nem tudjuk kezelni, alkalmatlanok vagyunk arra, hogy észszerűen gazdálkodjunk.
– Ez egész egyszerűen nem igaz. Háromszéken eddig is folyt gazdálkodás, és most is folyik. Nem igaz, hogy nincsenek egyedi visszaélések, de összességében nincs ok aggodalomra. A megye területének 46 százaléka erdő. A 173 ezer hektár erdő 79 százaléka községek, közbirtokosságok, iskolák egyházak, magánszemélyek tulajdonában van. Ebből, óvatos becslés szerint is, évente legalább ötmillió euró haszon származik a tulajdonosoknak, ami nem látványos, mert sokfelé eloszlik, de van. Mindez úgy, hogy észszerű üzemtervekkel dolgoznak, nem károsítják az erdőt, nem sodorják veszélybe az ökológiai egyensúlyt. Azt gondolom, hogy vannak olyanok, akiknek éppen ez nem tetszik, mert a hasznot maguknak szeretnék – összegezte az erdész, aki szerint a „megszámlálhatatlan vészmadár” ellenére, Bedő Albert elégedett lenne a mai háromszéki erdőgazdálkodással. <<