Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
2021. december 20., 00:042021. december 20., 00:04
Ukrajnáról sokszor csak annyi hallani, hogy a „galád” oroszok be akarják kebelezni. Ott van például a Krím-félsziget, csak ukmukfukk bevonult az orosz hadsereg, és ezzel el volt foglalva. Persze, arról kevés szó esett, hogy ez orosz terület volt, csak a szovjet érában adta oda Hruscsov az ukránoknak – aki maga is hohol volt, ahogy az ukránokat hívták –, mert tehette, hiszen egy darabig az unió elnökeként ténykedett. Ugyebár az itt élt tatárokat – mivel németbarátok voltak – Szibériába száműzték, de Ukrajna kiválása után a Szovjetunióból kezdtek visszaszállingózni, csakhogy házaikban az időközben odaköltözött ukránokat találtak. Nem örvendtek az oroszoknak sem, de bennük a sorstársakat látták. Mert az egész ország olyan lett, mint Románia az első világháború után, amelynek elmaradott népéhez műveltségben, tudásban magasabb szinten lévő nemzetrészeket – magyarokat, németeket, zsidókat, de szlávokat is – kapcsoltak, s elkezdődött ezek elrománosítása. Ukrajnában még súlyosabb a helyzet. Közel 45 milliós lakosából a fele nem ukrán, hanem a szomszéd országokból kanyarították ki, így azok tatárok, lengyelek, litvánok, magyarok, románok, de főleg oroszok, na meg orosz–ukrán keverék, ki ide, ki oda tartozónak mondja magát, s egy keveréknyelvet beszélnek.
Egyébként több mint 11 millió Ukrajnában élő tartja magát orosznak, és négy és fél millió ukrán tekinti anyanyelvének az oroszt. Az egész káposztalevél területekből összesünyölt ország jelentős hányada az oroszt beszéli, a mintegy félmilliós zsidó közösség több mint kilencven százaléka egymáshoz oroszul szól. És hogy ne beszéljék, mint amiképpen Romániában történt, ahol a román nyelven való tanulást erőltették, itt az ukránnal cselekszik ugyanazt. Ezt teszi, bármely politikai csoportosulás, párt, a nagy ukrán nacionalizmus virágzik. Egy olyan nemzetnek, mint az orosz, ez nem ízlik. Az orosz népességet támadó intézkedésnek veszik.
A Kárpátalján élő magyarok száma is csökkent, de nem annyira, mint az oroszoké, akik százezres számban mennek a határon túlra. Az utóbbi években mintegy négymillióval csökkent a népesség, nagyrészük kelet felé ment, de volt, aki nyugat felé tartott.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!