Lövésre koncentráltak

A versenypálya kialakítása nem kevés munkájukba került a szervezőknek. Elmondták, hogy a pálya környékét és magát a pályát előbb le kellett kaszálni, majd a szeméttől is megpucolni, aztán elhelyezték a vesszőfogókat. Biztonsági szalagot is kihúztak az íjászverseny helyszínén, azon belül csak a versenyzők tartózkodhattak. A legtöbb célpontnál sátor is volt, ami hasznosnak bizonyult, hiszen a sok júliusi hűvös idő után, szombaton tűzött a nap a helyszínen, kellemesebb volt árnyékban tölteni az időt, a versenyzők ott palackozott ivóvizet is kaptak. A szervezést maguk a versenyzők is dicsérték. A felsőrákosi versenyre nyolcvankét íjász érkezett, zömében erdélyi íjászklubok tagjai, például nagyváradiak, csíkszeredaiak, marosvásárhelyiek, alsósófalviak, korondiak, torjaiak, kézdivásárhelyiek, dévaiak, brassóiak és természetesen, barótiak. De jelen voltak Arges megyei íjászok is, sőt Ciprusból is volt egy versenyző.

Hagyományos öltözet a kánikulában

– A verseny megszervezésére a legnagyobb támogatást a helyi kereskedőktől, kisvállalkozóktól kaptuk, továbbá a helyi és a megyei tanács is segített. Köszönetet mondunk a támogatásukért – fogalmazott Demeter Vilmos, a Kárpátok Őrzői Egyesület elnöke, aki egyike volt azon kevés íjászoknak a helyszínen, aki a nagy meleg ellenére is hagyományos öltözéket viselt. Rajta kívül még volt pár íjász, aki ragaszkodott a hagyományőrző íjászviselethez, mások azonban egyesületi trikóban, rövidnadrágban versenyeztek.

A verseny lejárta után íjászok és nézelődők a pihenőhelyre vonultak, ahol lacikonyha is volt felállítva, enni, inni lehetett. Külön üstben is ebéd készült, a főszakács Oláh-Kátai Tibor volt, több női segédlettel.

A szervezők azért is választották ezt a viszonylag félreeső helyszínt, mert itt, a volt külszíni bánya helyén a talajt lágy, puha pala alkotja, ami azért volt lényeges, mert a célt tévesztett, abba fúródott vesszők hegye így nem törött el. Mint megtudtuk, egy vessző ára kb. 25 lej, így a rosszul célzóknak drága mulatság lett volna a verseny, ha ez a dolog nem így van. A versenyen egy adott célpontnál több versenyző is lőtt, mielőtt a vesszőfogóhoz mentek volna, így kíváncsiságból megkérdeztük, honnan tudják, melyik vessző kié a sokszor sündisznónak kinéző vesszőfogóban, de kiderült, az íjászok nemcsak íjaikat, de saját íjvesszőiket is ugyanolyan jól ismerik. A legnehezebb célpontoknak – mint a versenyzők fogalmaztak – a háromdimenziós, állat alakú célok bizonyultak, azonban itt sem volt mindegy, hol éri találat az „állatot”.

Nagy értékű vesszőfogókat nyertek

Mivel az eredményeket csak késő délután hirdették ki, azokról telefonon érdeklődtünk. Mint kiderült, a Kárpátok Őrzői íjászegyesület tagjai több első helyezést és dobogós helyet is megszereztek. A felnőtt kategóriában férfiaknál első lett Demeter Vilmos, második Tóth Levente, a nőknél az első helyet Demeter Éva szerezte meg. Junior kategóriában Pető Elemér léphetett a dobogó legmagasabb fokára, mini kategóriában a lányoknál első lett Tókos Zonga, a fiúknál Oláh Regő, Csog Attila és Toma Ioan volt a rangsor. A felsoroltak mindannyian a Kárpátok Őrzői Egyesület versenyzői.

A díjkiosztó után tombolahúzást tartottak, melyen nagy értékű vesszőfogók találtak gazdára, aztán szabad, szórakoztató programokkal folytatódott az íjásznap. Lakatos Ágnes népdalokat énekelt, korondi fiatalok táltosdobon doboltak, végül őseink hagyományaihoz híven a helyszínen szertüzet is gyújtottak a késő estig maradók, zenélt a marosvásárhelyi Tűzvarázs Együttes.

A Kárpátok Őrzői Egyesület által szervezett szombati, Rika-vár Kupa elnevezésű verseny része volt a Hét vár – Erdély Kupa versenysorozatnak, melyet idén először szerveztek meg, a Rika-vár Kupa ennek negyedik versenye volt. A következő versenyt augusztus 24-én Kisjenőn, Arad megyében szervezik.