Lélekkel készített míves portékák a karácsonyi vásárokban

Elment a jó hírük – igényesek, nem pártolják a bóvlit, s elment a rossz hírük is – kritikusak, nem engednek a vásárba akármilyen portékát. Évről évre új pályázók is megkeresik a múzeumi vásárként a köztudatba bevonult esemény szervezőit, Várallyai Réka művészettörténészt és Gál Andrea keramikust.

– Csak legyen minden a helyén, úgy, ahogy kell, ne késsenek az árusok – végül is kevés elvárásunk van – mondták. Az előbbieken értendő a hangulatvilágítás, a díszítés részletei, a vásári büfé, névjegykártyákon a kis motívum, a kapu és lépcsőkorlátdíszen a mézeskalács, amit a lelkes családanyák (3, illetve 2 gyermek mellett) saját kezűleg kiviteleztek. S aztán a műsorban az igazi lélekhez szóló produkciók – ezeket visszatérően Benkő Éva meséi és István Ildikó éneke, a Folker együttes zenélése jelenti, ebből lesz az a hangulat, amiért szeretik itt az árusok, s amiért visszatérnek a vásárlók is.

Minden is míves

Faragott állatkák, tűzzománcozott és fából, bőrből, gombból, drótból, gyöngyből készült ékszerek, mézeskalács, házicsoki, tejjel-vajjal kényeztető szappanok, levendulaillatú álomhozó párnák, míves kerámiák, hátizsákok, táskák, horgolt blúzok, kardigánok, csuhé- és méhviaszfigurák, vesszőfonásos alkotások, nemezelt papucsok, díszek – volt, amire nézni az asztalokon.

Szász Etelka Zita gyöngyfűzött ékszereket pakolt ki, az új modellnek nagy keletje volt, már a rendelést is iktatta az újabb darabra, ez elégtétel, nyugtázta. Közben dolgozott is egy nyakéken, a kliens igényeire finomítva a kinézett alkotást.

Rusznák Gabriella tanárnő és férje Róbert hobbikeramikusok. Tizennegyedik éve tanulnak a Guzsalyas műhelyében és szombaton elégedetten nyugtázták, kelendő a portéka. Mitra Erzsébet Brassóból érkezett, darázsderékra illő „hercegnős”, pörgős szoknyákkal.

– Mit szeretnek, vásárolnak a leginkább a szentgyörgyiek? – kérdeztem. Élelmiszert – kacagta el magát. Azért ő is elégedett volt, amikor pár órával később faggattam. 

A nagymama csipkéi feltámadtak Egyed Edit nemezmunkáin, de a babák és a nemezelt borítójú határidőnaplók a keresettebbek. Régi háziszőttesek és dizájnmintás textilek bőrrel kombinálva lesznek trendi hátizsákká, vagy ha úgy akarjuk, akkor övtáskává Ponpaon márkanév alatt: Kelemen-Haszmann Éva is új áruskálával érkezett Csíkszeredából, visszatérő vendégként. „Fahéjdesign” kedves állatfigurái falemezből vannak kivágva, a szeredai Székedi Ágota eredeti rajzai nyomán. A kovásznai Konnát László fiaival a helyszínen is faragó üzemmódban volt jelen, s még azt is felvállalták, hogy ott helyben tanítják meg a vállalkozót hat lépésben egy (szerencse?)malacka kifaragására. Ráduly Ágota Uzonból légúti betegségekre, gyomorbajokra összeállított teakeverékeket és relaxáló gyógyfüveket hozott. Hegyeli Vilma, aki pszichiátriai asszisztensi munkáját váltotta kézműveskedésre, nem tudta megmondani, hány órás munkát jelentenek az ásványokkal, ékszerekkel kombinált sújtásékszerek egyenként, de ez nem is számít, ha működik a szenvedély – s hogy anno egy teljes menyasszonyi ruhát horgolt magának, az bárkinek meggyőzően bizonyítja e tényt.

Meg kell tanulni ünnepelni

Kell a zene, a rigmus, az együttlét, örömünket, bánatunkat, vágyódásainkat dalban, énekben, de mindenekelőtt közösségben kifejezni – ezt a leckét kellett megtanulni a vadász harmadik, kisebbik fiának, hogy meg ne ölje őt a sas – mesélte Benkő Éva szombaton délután gyermekeknek és felnőtteknek az eszkimó eredettörténetet. Másnap a betlehemes születésének történetét adták elő a Református Kollégium negyedikesei egy olasz legenda alapján, amely szerint Ferenc szerzetes kisvárosa lakóit akarta megörvendeztetni Jézus születésének ünnepén, ezért egy sziklatemplomban rendezte meg az első betlehemest. Mária lusta és koszos, de a Betlehembe vezető csillagot látó szamarának története pedig arra tanít mindenkit, hogy embertársunkban lássuk, keressük meg az értékeket. Még akkor is, ha azok nem nyilvánvalóak első látásra.

Meghalt a könyv. .. Á, dehogy!

A szentgyörgyi főtéren hideg, barátságtalanul szél fogadta a látogatót. Még a tájékozódó köröket futotta a vásárlók többsége, de a régi motorosok, a visszatérő árusok az utolsó napok fokozott vásárlási lázát remélték. Egyelőre a meleg lángos, no meg a disznóságok voltak a legkelendőbbek: a kolbászokat, hurkákat, szalonnát, füstölt csülköket sorakoztató pultot úgy mindenestül átültetné az ember az otthonába – de ha a szatyorba kerül csak egy kicsi jóféle ez-az, már úgy is jó.

Könyvesbolt készül nyílni Szentgyörgyön – tudtuk meg. Két fiatal, Mike Gábor és Simon Tünde rendkívül elégedett már most azzal, ahogy fogadták a vásári standon bemutatott termékskálájukat – könyveket, társasjátékokat, retro hangulatot árasztó bögréiket, teás- kávésdobozaikat. Bank- és pénzügyi menedzsment végzettségüket kamatoztatják majd az üzleti életben, melybe azért a szülők révén némi betekintésük már van, s nem utolsó sorban pedig támogatásuk is hozzá.

Vitték a jó meleg lajbikat a bodosi viseletkészítőtől, Dávid Alpártól, s ha nem is verték le egymást az áruért kapkodók, de Gáspár Péter szűcs ezüst-, sarki-, kék-, vörösróka prémsapkái is hívogatták a vásárlót. Remélhetőleg a rézcsúcsos, rókafarkas honfoglalás kori süvegeket utánzó fejfedők alá is kerül egy virtusos, talpig férfi.

Boldogan toporogtak az apróságok a betlehemes jászolt körülvevő állatok között, emlékfotó is készült, tekerték a nagyobbak a geodóm tandembiciklijének pedáljait, hogy meggyújtsák a fényfüzéreket. Könnyűzene, operett, musical, swing, kórusmű, népdalfeldolgozás, klasszikusok melegítették az emberek szívét, és kétségtelenül Szentgyörgyhöz és egymáshoz is közelebb kerültek ez idő alatt.