Lehetőségek bajba jutott cégeknek

A kérések leadásához viszont még meg kell várni a formanyomtatványok megjelenését, mert azokból derül ki, hogy kik élhetnek ezekkel a lehetőségekkel, tájékoztatott Debreczeni László.

A sepsiszentgyörgyi adótanácsadó rámutatott: a kényszerszabadság lehetőségével továbbra is élhetnek azok a cégek, amelyek tevékenységét korlátozzák a hatósági óvintézkedések. Bár a vendéglátóipart súlyosan érintette a válság, az éttermek szeptembertől már nem élhetnek a kényszerszabadság intézményével, vagyis nem kaphatnak 75 százalékos bértámogatást, mivel elvileg már működhetnek a beltéri egységeik, így munkát tudnak biztosítani alkalmazottaiknak.   

Újdonság, hogy bevezették a részleges kényszerszabadság intézményét. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az alkalmazott napi négy órát dolgozik és munkaadójától megkapja fizetése felét, míg a másik négy órában kényszerszabadságon van, de erre az időre járó fizetése 75 százalékát az állam finanszírozza.

A sepsiszentgyörgyi adószakértő szerint a részleges kényszerszabadság feltételeit csak általánosan fogalmazták meg a törvényben, Debreczeni László azt tanácsolja az érdekelt vállalkozóknak, várják meg, amíg megjelenik a formanyomtatvány, és annak a tartalmából kiderül, hogy pontosan kik élhetnek a lehetőséggel.

Másik újdonság, hogy a napszámosokat foglalkoztató cégek, amelyeknek csökkent a forgalma, december 31-ig kérhetik a szezonmunkásokkal járó költségeik 35 százalékának megtérítését. A kormány támogatási csomagja rendelkezik azokról az egyéni és családi vállalkozásokról is, melyeket a szükségállapot alatt teljesen leállítottak. Ha újraindulásuk után csökkent a forgalmuk, ez év végéig havonta kérhetik az államtól az országos átlagbér 41,5 százalékát. Mindezeket a támogatásokat a kérvényezési formanyomtatványok megjelenése után lehet igényelni.

A cégek 2500 lejes állami támogatást igényelhetnek a távmunkában dolgozó alkalmazottaik eszközeinek megvásárlásához. Ezt viszont csak azok a cégek vehetik igénybe, amelyek módosították az alkalmazottak munkaszerződését, és abba belefoglalták a távmunka lehetőségét, aki ezt nem rögzítette papíron, nem kaphat erre a célra állami támogatást, mutatott rá az adószakértő.

Továbbra is érvényben van az a lehetőség, hogy a cégek, amelyek legalább 15 napra kényszerszabadságra küldték alkalmazottaikat, majd visszahívták őket a munkahelyre, három hónapig, havonta megkapják az államtól a bruttó fizetésük 41,5 százalékát, hívja fel a figyelmet Debreczeni László, aki rámutatott, hogy a Kovászna megyei Munkaerő Ügynökség tévesen értelmezte a rendelkezést, és sok vállalkozás kérését visszautasította. A törvényben szereplő, legalább 15 napos kényszerszabadságot a Munkaerő Ügynökség 15 munkanapként értelmezte. A könyvelők testülete (CECCAR) pontosítást kért a munkaügyi minisztériumtól, amely körlevélben leszögezi, hogy 15 naptári napról rendelkeznek, nem 15 munkanapról, így az érintett vállalkozások ennek a pontosításnak a birtokában érvényesíthetik igazukat a Munkaerő Ügynökséggel szemben, mondta Debreczeni László.