Legyen hivatalos nyelv a magyar!

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját (FUEN) is tájékoztatták a Kovászna megyei prefektus visszaéléseiről és az anyanyelvhasználatért folytatott küzdelemről. Tamás Sándor megyetanácselnök szerint ugyanis minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy a magyar nyelv használata mellett kiálljanak.

Mint ismeretes, több mint 150 háromszéki civil szervezet és történelmi egyházi képviselő írt alá egy petíciót, miután a kormánymegbízott megakadályozta, hogy a megyei tanács a magyar nyelvet is használja a pályázati űrlapokon.

Tamás Sándor tanácselnök, aki ezt a memorandumot átadta a FUEN vezetőinek, hangsúlyozta, hogy minden alkalmat, lehetőséget meg kell ragadni, hogy hazai és nemzetközi színtéren is felemeljék a hangjukat, és elmondják: az ilyen sorozatos visszaélések esetében az egyedüli megoldás, ha a román mellett a magyar is hivatalos nyelv lesz Székelyföldön.

A FUEN teljes mértékben támogatja a háromszéki civil szervezeteket ebben az ügyben, hangsúlyozta Vincze Loránt, a szervezet elnöke.

„Minden fórumon, ahol jelen leszünk, fel fogjuk vetni ezt a problémát, hiszen közös európai cél, hogy a kisebbségek szabadon használhassák anyanyelvüket az élet minden területén, így a közigazgatásban is”, nyilatkozta a FUEN elnöke a szervezet kongresszusán.

A kelet-európai kisebbségeket sújtó jogtiprásokra összpontosított az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szombaton zárult kolozsvári kongresszusának közgyűlése. A közgyűlés számos olyan határozatot fogadott el, amely egy-egy országra vagy egy-egy kisebbségre vonatkozik. Ezek egyike a romániai és szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatával foglalkozik. Az RMDSZ, MPP és a szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) által beterjesztett dokumentum megállapítja: bár az európai államok nagy többsége ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a végrehajtáshoz szükséges normákat nem dolgozta ki. A dokumentum jogi garanciákat sürget a kisebbségek anyanyelvhasználatának biztosítására.

Románia esetében a FUEN közgyűlése azt szorgalmazza, hogy csökkentsék húsz százalékról tíz százalékra a kisebbségek helyi arányának a küszöbét, amely fölött nyelvi jogok illetik meg a kisebbségi közösséget.