Legalább nyolcvan halálos áldozata van a németországi áradásoknak

Észak-Rajna-Vesztfália tartományban legkevesebb ötvenen, Rajna-vidék-Pfalzban legalább harmincan vesztették életüket.

A természeti katasztrófát leginkább megszenvedő járásban, Ahrweilerben 50-60 embert keresnek. A járási közigazgatási hivatal csütörtök este még azt közölte, hogy 1300 embert tartanak nyilván eltűntként. Ezt pénteken azzal magyarázták, hogy a mobilszolgáltatás akadozása miatt sok embert nem lehet elérni telefonon.

Számos településen éjszaka is tartott a mentés, a tűzoltóság, a katasztrófavédelmi szervezet (THW) és a hadsereg (Bundeswehr) egységei több ezer embert helyeztek biztonságba veszélyessé vált otthonukból.

Péntek reggel a Köln melletti Erfstadt Blessem nevű negyedében alakult ki a legdrámaibb helyzet. A helyi hatóságok közlése szerint az alámosások miatt megrogyott vagy összeomlott számos lakóépület, amelyekből segélyhívásokat regisztrálnak. Sok lakó a figyelmeztetések ellenére visszatért otthonába, vagy nem is hagyta el. Mentésüket nehezíti, hogy a környéken gázszivárgás van, amelyet egyelőre nem tudtak megszüntetni.    

A hét elején kezdődött esőzések miatt megáradt patakok és folyók egy viszonylag szűk területen, Wuppertalban és környékén, és a Köln-Bonn-Koblenz alkotta vonaltól a belga, luxemburgi és holland határig húzódó nagyjából harminc kilométeres sávban pusztítottak a legnagyobb erővel.

A dombvidék völgyeiben sok patak és kisebb folyó kanyarog, rendszerint csendesen, árvizet ritkán okozva. Ezért a nagyobb németországi folyókkal, például a Dunával ellentétben nemigen vannak védművek, gátak vagy bármikor bevethető mobilgátak.

Ugyancsak fontos tényező, hogy a domborzati viszonyok miatt a települések általában éppen a folyóvizek mentén, a völgyek alján terülnek el, ahol felgyülemlett a rendkívüli mennyiségű csapadék, amely egy laposabb vidéken egyenletesebben oszlott volna el, kisebb kárt okozva.

Ugyanakkor a katasztrófa fő oka a legtöbb szakértő szerint mégis inkább az éghajlatváltozás, amely előidézte a napokig folyamatosan tartó heves esőzést.

Legalább 15-en meghaltak, legkevesebb négy embert eltűntként tartanak nyilván, több mint 21 ezer ember maradt elektromos áram nélkül a napok óta tartó heves esőzések nyomán kialakult özönvízszerű áradások miatt Belgiumban, az ország déli részén a folyók kiléptek medrükből, sokakat evakuáltak. Luxemburgban szintén ezreknek kellett elhagyniuk otthonukat, Hollandiban katasztrófahelyzetet hirdettek.

A belga sajtó pénteki beszámolói szerint az esőzések jelentős pusztítást okoztak Belgium sok részén. Belgium legsúlyosabban érintett térsége a francia nyelvű vallon tartomány déli, délkeleti régiója, ahol a folyók megáradtak, a partok közelében fekvő városok és települések lakóinak helyzete továbbra is aggasztó.

Több tucat várost zártak le a forgalom elől, házak dőltek össze vagy váltak lakhatatlanná. A medrükből kilépett folyók autókat sodortak el. A régióiban a vezetékes víz többfelé ihatatlanná vált. A szolgáltató figyelmeztetést adott ki, hogy egyes helyeken a csapvizet nem szabad fogyasztani, még forralt állapotban sem.

Péntek délelőttre az időjárás javult, a jelentések szerint a legtöbb belgiumi folyó vízszintje stabilizálódott vagy apadni kezdett. Noha a Meuse vízszintje sem emelkedett az éjszaka folyamán, katasztrófától tartanak az ország keleti felében található Liege-ben. A folyó felsőbb szakaszán épített vízzárógát esetleges meghibásodása miatt a szakértők szerint víztömeg zúdulhat a hozzávetőleg kétszázezer lakosú nagyvárosra, ugyanis a vízszintet szabályzó gát hat zsilipéjéből kettő működik. Liege polgármestere még csütörtökön arra szólította fel a lakosokat, hogy lehetőség szerint hagyják el a várost.

A vasútforgalom számos vonalon lelassult vagy szünetel. A mérnökök hajnalban megkezdték a vasúti infrastruktúra ellenőrzését. Félő, hogy több vasúti híd összeomlik a meglazult talajszerkezet miatt.

Hollandiában a sajtó pénteki beszámolója szerint az elmúlt napok heves esőzései által leginkább érintett régió az ország keleti felében fekvő Limburg tartomány, ahol számos település, köztük Maastricht alacsonyabban fekvő kerületeinek lakosságát evakuálták. A tartományban legkevesebb 12 ezer embert telepítettek ki. Mivel a sok helyütt sárral elárasztott épületek állapotfelmérése később kezdődhet csak meg, nem tudni, hogy a legtöbb érintett település lakosai mikor térhetnek vissza otthonaikba - írták. A holland kormány a hadsereget is bevetette a mentési és árvízvédelmi munkálatokhoz.

Mark Rutte ügyvezető miniszterelnök azt mondta, a rendkívüli árvíz katasztrófának számít, ezért a kabinet aktiválta a rendkívüli esetekben érvényes kártérítésről szóló törvényt. A szabályozás révén a kormány részben fedezi azokat a károkat, amelyeket a biztosítók nem térítenek meg.

Luxemburgban az áradások miatt ezreknek kell elhagyniuk otthonaikat, a medrükből kilépett folyók házakat öntöttek el, forgalmi zavarokat okoztak a közúti és a vasúti közlekedésben. Noha az időjárási helyzet javult az országban, a folyók vízszintje emelkedésének kockázata fennáll. A luxemburgi kormány ezért azt kérte, senki se utazzon az árvízveszélyes területekre, a kidőlt fák ugyanis forgalmi fennakadásokat okozhatnak, a meglazult talajszerkezet fölcsuszamlásokhoz vezethet. Az országban korábban lezárt több mint 100 útszakasz és az autópályák tisztítását megkezdték - közölték.

(MTI)