Látványosan növekszik a hazai gazdaság

A vártnál látványosabban nő a romániai gazdaság, és gazdasági elemzők éves szinten akár 7 százalékos gazdasági bővülést is lehetségesnek tartanak.

Kovács Zsolt

2021. szeptember 01., 00:232021. szeptember 01., 00:23

A hazai gazdaság jelentős, 13,6%-os növekedést produkált idén a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Ha pedig az idei első félévet 2020 első hat hónapjához viszonyítjuk, akkor 6,5 százalékos volt a GDP növekedése. Az európai uniós átlagnál valamivel nagyobb, rendkívül magasnak számító hazai bővülést részben az magyarázza, hogy a gazdaság ez évi teljesítményét a járvány és a legszigorúbb korlátozások miatt a tavalyi év legrosszabb időszakához viszonyítjuk, amikor 10%-ot zuhant a gazdaság 2019-hez viszonyítva. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint Románia idei gazdasági növekedése elérheti a GDP 7 százalékát, azonban 6,8 százalékosra becsülik az idei GDP-arányos költségvetési hiányt, illetve 3,6 százalékos éves inflációval és 5,4 százalékos folyó fizetésimérleg-hiánnyal számolnak. A nemzetközi pénzintézet előrejelzése szerint a romániai államadósság az év végére eléri a GDP 57,7 százalékát.

Bár a makrogazdasági adatokat vizsgálva látványosan nő a gazdaság teljesítménye, a lakosság szempontjából nem ennyire fényes a helyzet, hiszen a folyamatos drágulások miatt nem nő érezhetően az életszínvonal. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karának Covid19 RoEIM kutatási projektje valós időben, naponta frissített adatok alapján vizsgálja a koronavírus-járvány hazai gazdasági hatásait. Nagy Bálint Zsolt, a BBTE oktatója, aki részt vesz a kutatási projektben, kifejtette: elsősorban annak lehet örülni, hogy a romániai gazdaság túlteljesítette a 2019-es év végének adatait. Másrészt az infláció ugyan megérkezett, de annak mértéke nem nullázza le a gazdasági növekedés pozitív hatásait. Hozzátette: a nemzeti banknak még van játéktere, hogy kamatláb-emeléssel fékezze a pénzromlást, de nem tudja teljesen megállítani az inflációt, mert annak egy része importált, például a külföldről behozott nyersanyag-árakkal. Rendszerint az a makrogazdasági összefüggés, hogy a növekedés együtt jár az inflációval – összegezte a szakértő.