Lábbal tiporják a demokráciát

Az RMDSZ parlamenti képviselője azt mondj: „civilizált országban” nem ismert ehhez hasonló eljárás. Gyakorlatilag az történt, hogy a kormány valamikor csütörtökön, elektronikus formában eljuttatta a képviselőkhöz a költségvetés több ezer oldalas tervezetét (A4-es papír mindkét oldalára nyomtatva kb. hatvan centiméter magas tömbről beszélünk). Módosító javaslatokat hétfőn délelőtt tíz óráig lehetett benyújtani. A kormány 12 órakor kezdődő ülésén, másfél óra alatt „átnézte és áttanulmányozta” a több száz módosító indítványt, és eldöntötte, hogy mit hagy jóvá, és mit utasít el. Ezt követően, az elfogadott javaslatokkal együtt, 16 órakor bemutatták a tervezetet a parlamentbe, vitára gyakorlatilag nincs lehetőség.

– Ha a parlament nem csinál semmit, a tervezet három nap múlva elfogadottnak tekintendő. Három napig lehetőség van arra, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be. Ha a bizalmatlansági indítvány nem megy át, a tervezet életbe lép. Ha átmegy, megbukik a kormány a tervezettel együtt – magyarázza a képviselő.

Van még az a lehetőség, hogy a költségvetés elfogadásának módját megtámadják az alkotmánybíróságon. Ebben az esetben a törvény mindaddig nem kerülhet az államelnökhöz kihirdetésre, amíg az alkotmánybíróság nem mondott véleményt. Hogy ez mikor lesz, azt nehéz megjósolni, de a korábban felelősségvállalással elfogadott és megtámadott törvénnyel kapcsolatban január 28-ára tűztek ki tárgyalást. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a büdzsé később kerül elfogadásra, mintha sima parlamenti vitát kezdeményeztek volna (elvben tehetnek kivételt, és ezt akár néhány napon belül tárgyalhatják – szm.).

Márton Árpád szerint „legalább ennyire aggasztó”, hogy az „agyonmediatizált” 114-es sürgősségi kormányrendelet módosításának „álcája alatt”, beterjesztettek egy „salátatörvényt”, amely több mint harminc pontban olyan más törvényeket módosít, amelyeknek „semmi köze a 114-eshez”. Ezek közé tartozik többek között a veszélyességi pótlék (amit egységesen a minimálbér 25%-ára korlátoznának), vagy a nyugdíj és fizetések halmozásának vitatott kérdése.

– Ripsz-ropsz, minden megfontolás nélkül mindenkire ráhúzzák. A pótlékok nélkül ki fognak ürülni kórházak röntgen-, tüdő-, fertőző-, sürgősségi osztályai. Ha mindenkinek megtiltják a nyugdíj halmozását az állami fizetéssel, akkor tanárok nélkül marad a vidéki iskolák jelentős része, ahol a kis létszám miatt nem jönnek ki teljes katedrák. Emiatt nyugdíjas pedagógusokkal dolgoznak, akik nem fognak lemondani teljes nyugdíjukról, negyed, vagy fél katedrájukra kapott bérükért – példázódott Márton Árpád. <