Különböző nézőpontok

Miklós Zoltán háromszéki parlamenti képviselő, közgazdász múlt csütörtökön általunk is közzétett levelében a munkaügyi minisztérium kimutatására alapozva számokkal bizonyította, hogy a Kovászna megyei alkalmazottaknak (a magán- és közszférában foglalkoztatottaknak) 28%-ára igaz az, hogy papíron a legkisebb fizetést kapja.

Az ügyben szintén állást foglaló Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester véleménye szerint elég szomorú, hogy az országban magyarázhatóak a statisztikák. Múlt heti sajtótájékoztatóján ugyanakkor szakmaiatlanságnak minősítette a bérek szintjéről beszélni a foglalkoztatás mértékének figyelembevétele nélkül. Szemléltető példája szerint ha egy cégtől egyszerre elbocsátanak száz munkást, és vesznek helyettük két gépet, akkor nyilván a munkaerőpiacon maradóknak nagyobb lesz az átlagjövedelme, de nagyobb a munkanélküliség is.

– Mindannyiunk feladata és mind arra törekszünk, hogy minél alacsonyabb legyen a munkanélküliség, és magasabbak a bérek – mondta. Antal elismerte, a minimálbér alacsony, nem lehet megélni belőle. Szerinte annak összegé­ről nem dönthetnek a politikusok – Romániában mégis ez történik – ugyanis meglehet, hogy olyan szintű fizetést állapítanak meg, amelynek biztosítása több céget is csődbe visz. Legegészségesebb lenne, ha a szakszervezetek és a patronátusok leülnének megtárgyalni, melyik az a minimálbér, amelyik megfelel az alkalmazottaknak és a vállalkozóknak is – mondta.

Ugyanakkor Kelemen Tiborról szólva kifejtette, a munkaügyi igazgató nem gazdasági elemző, és ahelyett, hogy folyamatosan negatív hangulatot gerjeszt a városban, inkább annak a feladatának tenne eleget, hogy segítse a cégtulajdonosokat, és ne gördítsen újabb és újabb akadályokat a vállalkozók elé, akkor lehet, hogy ők nagyobb fizetéseket tudnak adni.

A sajtóhoz pénteken (július 6-án) eljuttatott közleményében a munkaügyi igazgató a vitára visszatérve pontosításokkal szolgál. Eszerint különbséget kell tenni egy személynek a fizetése, és az általa elért jövedelem között, hiszen több munkaszerződéssel is rendelkezhet valaki. Ezeket a szerződéseket, az abban rögzített jövedelmeket több helyen tartják nyilván, a munkaügyi felügyelőségen, a nyugdíjpénztárnál, az egészségbiztosítónál, a munkaügynél.

Ami a júniusi statisztikákban szereplő, júliusban feldolgozott adatokat illeti, ezek szerint a Kovászna megyei privát szférában 28.650 alkalmazottat tartottak nyilván, összesen 4175 vállalkozás keretében. Az aktív, érvényes munkaszerződések száma sokkal több, az összesen 33.896-ból 30.581 teljes munkaidős, 3315 pedig részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozik. 10.241 munkaszerződés szerint legalább egyféle jutalék jár a munkavállalónak (nehéz vagy veszélyes, illetve hétvégi munkáért, túlóráért, régiségért, lojalitásért, bizalmi állásokért stb.), de ételjegyek, a bruttó fizetésbe foglalt pluszösszegek is emelhetik a jövedelmet.

Ám a végső következtetés, hogy a magánvállalkozásokban foglalkoztatottak 75,40%-a minimálbérrel van szerződtetve, azaz a 28.650-ből 21.603, a magánvállalkozásokban foglalkoztatottak bruttó átlagfizetése júniusban pedig 3315 lej volt.

Az igazgatóra olvasott vádakra reagálva a közlemény arra is kitér, hogy a Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal a magánvállalkozóknak és alkalmazottaiknak a járványidőszak alatt összesen 87.664.639 lej, közel 18 millió euró értékű támogatást fizetett ki, ami a hivatal költségvetésének közel 82%-át teszi ki.