Közösen kell dolgozni a problémán

– Elsőként talán járjuk körül, mi is pontosan a bullying?

– Ez egy eléggé tág témakör, amelybe beletartozik a verbális bántalmazás, a diszkrimináció és a fizikai bántalmazás is. A kicsiknél még leginkább a lökdösődésben, egymás hajának húzogatásában merül ez ki, a nagyobb osztályokban, a fiúknál megjelenhet a verekedés is mint erőfitogtatás. A lányoknál inkább jellemző a verbális bántalmazás, klikkesedés, kiközösítés. Verbális bántalmazás alatt értendő, ha csúnya jelzőkkel illetnek valakit, de fenyegethetik is egymást, például „ha nem adod ide a házi feladatodat, megjárod!”. Napjainkban viszont az sem meglepő, ha egy tanár kerül a bántalmazott szerepbe.

– Milyen hatással lehet egy gyermekre, ha bántalmazzák?

– Elsősorban szorongást eredményezhet, nem akar majd iskolába járni, nem tud koncentrálni a tanulnivalóra, bezárkózik, nem tud nyitni senki felé. De megjelenhetnek nála pszichoszomatikus betegségek is, mint fejfájás, hasfájás. A felnőtt korára is hatással lesz, hiszen benne marad az alárendelt szerepben, akit majd mind a munkában, mind a párkapcsolatban céltáblának tekinthetnek, kihasználhatnak. Azt látja majd mindig szempontnak, hogy mások érvényesülését segítse. Fontos, hogy segítsünk neki megnyílni, adjunk neki kapaszkodót, érezze, hogy vannak olyan emberek, akikben bízhat.

– Hogyan lesz egy gyermekből bántalmazó?

– A legtöbb azon múlik, hogy mit hoz otthonról, milyen a szülők kapcsolata, milyen a szülő–gyermek-kapcsolat. Hoz magával egy mintát, és arra építi a saját kötődési mintázatait. Sokszor tapasztalják otthon a konfliktusokat, vitákat, a nevelési elvek különbözőségeit a szülőkben. Ha egy ilyen kaotikus családból jön a gyermek, eleve adott a lehetőség, hogy bántalmazó vagy bántalmazott legyen. Normálisnak vélheti, hogy egyesek elnyomják a többieket, így kerülhet az agresszor szerepébe. Viszont hangsúlyozom mindig, hogy a bántalmazó gyermekek esetében nem csak a bántalmazás tényével kell foglalkozni, hanem azzal, hogy mi van mögötte. Mindig kapunk a lelkivilágában olyan történéseket, működési módokat, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy segítségre van szüksége. Legtöbbször az agresszív viselkedés csupán segélykiáltás. Sokszor talán nagyobb hangsúlyt kell fektetni a bántalmazó gyermek lelkivilágára, mint a bántalmazottéra.

– Hogyan lehet megelőzni, megoldani ezeket a problémákat?

– Nagyon nehéz egyáltalán észrevenni is a bántalmazást a közösségekben, hiszen gyakran az interneten, Facebook-csoportokban, Messengeren beszélnek ezekről a gyerekek, ott valósul meg a bullying. Másrészt pedig a bántalmazott gyermekek nehezen kérnek segítséget, mivel szégyellik, vagy félnek társaiktól. Fontos, hogy mind a szülő, mind az iskolai nevelő nyitottan tudjon együtt dolgozni ezeken az eseteken. Őszintén kell kommunikálniuk a gyermekekről. A szülőnek elsősorban figyelnie kell arra, hogy mit lát a gyermek otthon, hogyan kommunikálnak előtte. Figyelnie kell a jelekre, észre kell vennie, ha gyermeke bántalmazott vagy bántalmazó. Mindkét esetben jó, ha az osztályfőnökkel, tanítóval közösen segítenek. Az iskolai nevelőnek pedig úgy kellene felépítenie az osztályfőnöki órát, hogy a gyermekek ott le tudják vezetni a feszültségeket, ne egymáson csattanjon majd. Olyan tevékenységeket, légkört kell kialakítani, amelyben jobban megismerik egymást, dolgozhatnak együtt valamin, megtanulhatnak kompromisszumokat, empatikusabbá válnak, fejlődik a kommunikációs készségük is. Manapság egyébként egyre bátrabban fordulnak pszichológushoz a szülők gyerekeikkel, jobban felismerik ebben a pozitív lehetőségeket, mint régebben.

Bartok Barbara