Kovásznai arcok a múltból (15.)

Székely Hírmondó

2022. szeptember 22., 00:052022. szeptember 22., 00:05

Kovásznán több alkalommal is meghirdették a fürdőorvosi állást a napilapokban, pl. 1861-ben, de a jelentkezők egy-két évet töltöttek itt, hamar megüresedett az állás. 1887-ben jelentkezett végül Zentay Dávid fürdőorvosnak, és meg is választották. 1888-ban elveszti feleségét, gyermekei: Leó, Ernő, János Pál és Irma nevelésének gondja rámaradt.

1893-ban a kovásznai Fürdő Rt. igazgatósági tagja lett, hosszú ideig igazgatója, majd 14 évig vezérigazgatója is volt. A kovásznai és vidéki ipari hitelszövetkezet első elnöke volt. Sokáig elnöke a kovásznai műkedvelő testületnek is. Az állami elemi iskolák gondnokságának tagságában is szerepelt. Ugyanakkor a kovásznai római katolikus egyház tanácsának munkás tagja. 1918-ban kinevezték tiszteletbeli vármegyei orvosnak.

Egyik fia, Zentay Leó újságíró lett. Másik fia, dr. Zentay Ernő ügyvéd, a Székely Nép felelős szerkesztője volt, végigharcolta az I. világháborút, a román betöréskor Kovásznán megszervezte társaival az ellenállást, ezért többszöri üldözésben volt része a román hatóságoktól, az államrendőrség fekete listáján szerepelt. Harmadik fia, János Pál orvosi egyetemet végzett Kolozsváron (1909–1914). Irma leánya szintén orvos lett, Gelencén praktizált.

Zentay Dávid legelső fürdőorvosaink egyike. Kedvelt járási és fürdőorvos volt, a 25 éves jubileumát meg is ünnepelték 1911-ben. Ő volt a leghosszabb szolgálattal rendelkező tisztiorvos a környéken. Ekkor már 30 éve gyakorolta sikerrel szakmáját.

A Természettudományi Társaság tagjaként is szerepelt. Egyik jelentős művéről – címe: Kovászna fürdői és vizei – a Néprajzi Értesítő is megemlékezik, a Székely Nemzeti Múzeum kézikönyvtára őrzi.

77 éves korában, hosszas betegség után a sepsiszentgyörgyi kórházban halt meg, a kovásznai temetőben alussza örök álmát.

Szabó Etelka ny. magyartanárnő

A kovásznai Mikes-fürdő (az Erdély c. lap korabeli felvétele)