Kormány: az elavult infrastruktúra miatt üthetett ki a tűzvész a Matei Balş intézetben

Az előzetes ellenőrzések során több olyan tényezőt azonosítottak, amelyek együtt elősegítették a tűz keletkezését és terjedését. Ezek közé sorolják az elavult infrastruktúrát, amelyről ugyan "kiállítottak tűzvédelmi szakvéleményt, de tűzvédelmi engedély nélkül működött", "a 2000-2001-es szintre tervezett az elektromos hálózatot, ami alulméretezett volt a kórház jelenlegi szükségleteihez képest", és a kezelésre használt "nagyon magas" orvosi oxigénfogyasztást, "amely táplálta a tüzet és a robbanást".

A tűzvédelmi szakvélemény javasolta egyebek mellett, hogy a kórtermek és a folyosó közötti, részben üvegfalat téglafalra cseréljék, ez fékezte volna a tűz terjedését. Megállapította, hogy tűzjelzők csak a folyosókon, az irodákban és az orvosi szobában voltak felszerelve, és az illető épületszárnyban nem voltak hang- és fényriasztó berendezések. Rámutatott, hogy nem megfelelően működtették az épületet: túlterhelték az elektromos hálózatot, nem megfelelően használták a gázpalackokat, nem tartották megfelelően karban a tűzérzékelő és -oltó, tűzjelző- és riasztóberendezéseket, részben lezárták, vagy szűkítették a menekülési utakat.

Úgy vélik, hogy a 2000-2001-es szintre tervezett elektromos hálózatot túlterhelték, amennyiben 'utolsó generációs' gépeket kapcsoltak rá (orvosi műszereket, elektromos ágyakat, stb.).

Az ellenőrzést végző szakemberek szerint a tűz kitöréséhez és terjedéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy a páciensek többsége oxigént kapott a falakban elhelyezett tartályokból.

Megállapították ugyanakkor, hogy 86-tal több oxigéncsatlakozást használtak, mint az az eredeti tervben volt, és hogy az oxigént olyan csöveken is vezették, amelyeket nem folyamatos oxigénellátásra, hanem kimondottan csak a betegek szállítására terveztek.

A tragédia egy másik okát abban látják, hogy - főleg éjjel egy és hajnal öt óra között - hiányos volt a betegek felügyelete.

Fényt derítettek arra is, hogy nem voltak füst- és oxigéndetektorok, és nem létezett videomegfigyelő rendszer sem a folyósokon, sem a kórtermekben.

A testület szerint a szolgálatos tűzoltó elkésve és nehézkesen lépett közbe, a katasztrófavédelmi feladatokat egy olyan cég látta el, amelynek nem volt engedélye az országos katasztrófavédelmi főfelügyelőségtől (IGSU), és nem volt arra berendezkedve, hogy egy 640 ágyas kórházban nyújtson szolgáltatásokat.

Nem utolsó sorban többszöri szabálytalanságként rögzítették, hogy az épület csaknem minden részében (kórtermekben, irodákban, folyósokon) egy egész sor nem orvosi elektromos berendezést használtak (tévéket, hűtőszekrényeket, éjjeli lámpákat, mikrohullámú sütőket, stb.).

Az ügyészség gondtalanságból elkövetett emberölés gyanújával folytat bűnügyi eljárást, és az esetet vizsgálja az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is.

(Agerpres)