Könyvbemutató Baróton

A könyvbemutatót Tatár Zsuzsanna nyugalmazott magyartanár gondolatai vezették be, aki a Noé bárkája felé című Kányádi-verssel utalt Benkő Emő most megjelent harmadik kötetének lényegére: „az igét akarja újrateremteni, amiből a lélek táplálkozik, könyvében a magyar nyelv legmélyebb rétegeit kutatja” – mondta.

A kötet fellapozása után joggal mondhatjuk, hogy ez a kiváló munka nem hiányozhat egyetlen magyar érzelmű ember könyvespolcáról sem, de főleg annak hiánypótló olvasmány, akit érdekelnek a magyar nyelv sajátosságai, annak őstörténetünkhöz való kapcsolódása, nem utolsó sorban pedig a népköltészetünk, népi mondókáink, ezen belül is az erdőfülei gyermekköltészet nyelvi titkai. Ezek az olvasót szinte kézenfogva vezetik egy felsőbb szellemi világba, oda, ahol a titokzatos magyar nyelv ma is minden más nyelvnél fényesebben hirdeti örökkévalóságát. Mert ahogy a könyvben is idézett John Bowring angol nyelvész is mondta: „A magyar nyelv magában áll, a messzeségben… Szerkezete és felépítése oly múltba vesző időkre mutat, amikor Európa legtöbb nyelve még nem is létezett…”

A könyvből megtudhatjuk, miért állunk mi, magyarok különös kapcsolatban a madarakkal, miért is magyar madár a turulmadár, melyet a székelyek karujmadárnak is neveznek, mi a gyermeknyelv, miért rejlik abban a magyar nyelv születése; aztán mesehősök szárnyán utazhatunk, ismerkedhetünk olyan különleges szavakkal, mint a kabala vagy a cserkabala.

A szerző külön fejezetet szentel a székely rovásírásnak, és arról is olvashatunk, hogy a székely faépítészet milyen rovásjeleket őrzött meg a mai napig, nem fába vésve, hanem az olyan építészeti elemekben, mint a koszorúfa vagy a kakasülő. A mesebeli Árgyélus királyfi nyomába is eredhetünk, végül a szerző a magyar nyelv ritmusáról, ikerszavairól ír, melyek a világ kettősségére és egységére utalnak.

A könyvet szövegmellékletek és fényképmellékletek egészítik ki. Megjegyzendő, hogy a könyvbemutató végén a magával hozott könyvei eladásából származó bevételt a szerző a daganatos betegségben szenvedő, baróti Molnár Ibolya megsegítésére ajánlotta fel. Közreműködött Balázsi Zoltán bardoci református lelkipásztor is, a házigazda Demeter László, a Tortoma Könyvkiadó igazgatója volt.