Kiss Manyi, Thália tündére

A tárlat a Háromszéki csillagok tárlatsorozat első eseménye, amelyben az intézet háromszéki identitással bíró jelentős életpályákat kíván bemutatni. Háromszék, Zágon és családja mindennél fontosabbak voltak Kiss Manyi számára: nyaranként vissza-visszatért szülőföldjére, művészete is ebből a talajból gyökerezett. Bár a képek csak halvány lenyomatai lehetnek egy ember életének, egy művész pályája szempontjából mégis konkrét fogódzót jelentenek az emlékek megőrzéséhez. Segíthetnek abban, hogy az idelátogatók emlékezetében a színésznő, a XX. századi magyar színjátszás egyik legnagyobb tehetsége méltó módon fennmaradjon.

A szervező intézmények immár hosszú, többéves együttműködés során, számos sikeres kiállítást hoztak létre a témában. Ez alkalommal számos olyan színháztörténeti jelentőségű dokumentumot hoz nyilvánosságra, amely az utóbbi évek kutatásai, a két intézmény szakembereinek, valamint Kiss Manyi családjának jóvoltából került napvilágra.

A tárlaton megtudjuk, hogy mi is a Habos sütemény igazi története? Milyen nemzetiségű volt bűvész férje? Hogy festett a színésznő székely ruhában? Milyen páratlan drámai alakítása volt a Kurázsi mama?

A kiállítás arra hivatott, hogy felidézze Kiss Manyi alakját és művészetét. Megnyitja: Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. Az esemény háziasszonya: Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális intézet vezetője, a kiállítás kurátora. Grafikus: Szebeni Szabó Róbert, kivitelező: Kobak Design.

(Magyar Kulturális Intézet – Sepsiszentgyörgy)

Kiss Manyi (1911–1971)

 „Színészi alkotóereje, költői emberismerete végigértelmezése nem termelt selejtet. Nagy alkotó volt operett-szubrettként, Csehov színpadi megtestesítőjeként, Sarkadi házmestereként egy stúdió-előadásban, vígjátékban, tragédiában, középfajú színműben. Mélyről eredt tragikomikuma özvegy Máknéjaként Fejes Endre Vonó Ignácában, és a Brecht körül habzó skolasztikus viták idején Kurázsi mamaként shilleri hevülettel vonta kordéját, kevéssel a szubrett szerepkörből átigazolása után iskolajátékot teremtve az intellektuális erőből, anélkül, hogy sótlanná szikkasztotta volna háborúban hányódó gyermekeit az üzletért föláldozó markotányosnő tragikai alakját.”

Összegzi pár sorban színészi játékának költőien tömör foglalatát Molnár Gál Péter. 1911-ben született az erdélyi Magyarlónán, de már csecsemőként Zágonba vitték, ahol nagynénje és férje fogadták örökbe. Boldog gyermekkora volt, amire mindig szeretettel emlékezett vissza. Kisgyermekkorában zongoraművésznőnek készült, de már tizennégy évesen a kolozsvári Izsó Miklós féle színitanodába jár, első szerepeit is itt kapja.

1928-tól Szegeden szubrett, naiva, komika, statiszta és táncosnő. 1939-ben a Délibáb ezt a hírt közli: „Kiss Manyi az Andrássy Színház tehetséges művésznője tudvalevőleg pár héttel ezelőtt férjhez ment Uferini, a híres bűvész fiához. Természetes, hogy Kiss Manyi vőlegényétől, majd később férjétől sok mindent megtanult a bűvészetből.”

A harmincas években a Fővárosi Operettszínház szerződtette, majd a Vígszínházhoz került. 1954-től egészen 1971-ben bekövetkezett haláláig a Madách Színház társulatának tagja. Élete első sorsdöntő sikerét az Operettszínházban aratta, 1940-ben Eisemann Mihály Fiatalság bolondság című darabjában: a korabeli kritika ezt írta: „be kell vallanunk férfiasan, hogy nem volna olyan sikere a darabnak, amilyen elvitathatatlanul van, ha nem Kiss Manyi aranyoskodná az egyik jelenetet a másik után. Kiss Manyi ma már fogalom Pesten... Nem volna túlzás, ha a fővárosi Operettszínházat Kiss Manyi Színháznak neveznék el.” Vígjátéki szerepeit drámaiak követik, közülük az első Reményik Zsigmond Atyai házában Marika, majd Csehov Három nővérében Olga.

A film világa is felfedezi, több mint száz filmszerepe végigkíséri egész életét. 1954-ben Jászai Mari-díjat kapott filmbeli megható öregasszonyaiért, „nevetés facsarta könnyeket kapott a kislányért, akit a Kis Színpadon mutatott be mostanában minden este. Hirtzig Jucika 6 éves, Gál Zsigáné 60.” (Színház és Mozi, 1954)

Újabb drámai szerepek következnek, 1957-ben Anna Frank naplójában Edit szerepét játssza. 1957-ben Kossuth-díjat kap, majd 1958-ban eljátssza a Kurázsi mama máig is emlékezetes címszerepét. De Kiss Manyi igazi titkait igyekezett felfedni Huszti Péter is: „Azt mindig éreztette és hangsúlyozta, hogy azért más is van a világon, nem csak a színház. Ott van a gyönyörű szülőfalu Zágon, Marosvásárhely és az erdélyi hegyek. Meg a fák, a virágok, a kutyák, jó ételek... És persze van a színészet is, de ez egy a sok gyönyörűség közül. Ez a sokszínű, teljes életrajongása bűvölt el mindenkit, játszótársakat, nézőket egyaránt…

Szerepeit – minden érzést, indulatot, fájdalmat, örömet csatasorba állítva a lélek mélyéről hozta fel. Alakításait pontosan keverte ki, a darabból, a figurából, élményeiből, pici testéből, csirkecsontjaiból, összetéveszthetetlen hangjából…

Manyika mindent tudott a színészetről, szélsőségekről, de ezen túl vagy e fölött, mestere volt az „egy a sok közül „kisemberek megformálásának. Noha soha nem méricskélte a szerepek értékét...”