Kisebbségek ügye az Európa Tanácsban

Végül is úgy nézhetnénk, hogy javaslataink háromnegyedét elfogadták, ami kimondottan jónak tekinthető, igaz, amit elutasítottak, talán az lett volna a legfontosabb – mondta az RMDSZ képviselője.

– A gond az volt, hogy annak ellenére, hogy a kisebbségi jogokkal kapcsolatos jelentéstévő a közgyűlés egyik román tagja volt (Viorel Badea liberális szenátor – szerk.), de lehet, hogy helyesebben fogalmazok, ha azt mondom: éppen azért mi nem jutottunk hozzá a dokumentumhoz, nem ismertük a részleteit, így már nem tudtunk az anyaghoz módosító javaslatokat beterjeszteni, csak a következtetésékhez szólhattunk hozzá – magyarázza a képviselő.

Benkő Erika Korodi Attilával együtt az RMDSZ nevében négy javaslatot tett: a tagállamok ne csak „promoválják”, hanem „védjék”; ne csak „pozitívan reagáljanak”, hanem „kísérjék figyelemmel” a kisebbségek jogait; illetve ne csak „ratifikálják”, hanem „teljes egészében alkalmazzák” a Kisebbségi Keretegyezmény előírásait. A negyedik javaslat az volt, hogy az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének a kollektív jogok biztosítására vonatkozó határozatait hozzák összhangba az ilyen jellegű (pl. Kalmár-, Gross-) jelentésekkel. Ez utóbbi elakadt azon, hogy a jelentéstevő szerint az előírások alkalmazásához „nincs szükség kollektív jogokra”, és ezt a tanács is megszavazta.

– Egyelőre nem sikerült átvinni ezt a javaslatot, aminek részben az az oka, hogy a kollektív jogok még nem számítanak „elfogadott” kategóriának. Tulajdonképpen a kisebbségek számára kedvező Kalmár- és Gross-jelentésekben sem szerepelnek szó szerint, csak éppen az abban foglaltak nem valósíthatók meg kollektív jogok nélkül – magyarázza Benkő Erika.

A képviselő „bíztatónak” nevezte, hogy az előkészítés fázisában van két további jelentés, egyik a sportban alkalmazott gyűlöletbeszédről, a másik a politikusok felelősségéről szól a közösségek elleni uszításban és gyűlöletbeszéd kialakulásában.

– Személyesen kerestem meg a jelentésen dolgozó szakértőket, és elmondtam, ehhez adalékokkal tudnék szolgálni. Pontos támpontokat kaptam ahhoz, hogy milyen határidővel és milyen formában tudok javaslatokat előterjeszteni, és ezt feltétlenül meg is fogom tenni, hiszen itthon a Mikó Imre Jogvédő Szolgálattal sajnos mindkét esetre igen vaskos háttéranyagot gyűjtöttünk össze – mondta el Benkő Erika.

A vonatkozó jelentés márciusban kerül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé. A módosító javaslatokat február közepéig lehet benyújtani.