Kinek a szövetsége?

Érdemes néhány mondatot még szentelni a Nyugati Szövetség elnevezésű fejlesztési társulásnak, amit néhány napja sikerült összehoznia a Nemzeti Liberális Párt színeiben megválasztott négy erdélyi megyeszékhely polgármesterének. De nem azért, hogy választ adjunk minden, az esemény által kiváltott politikai magyarázatra és spekulációra, vagy hogy tisztázzuk őket, és se nem azért, hogy egyik vagy másik értelmezés mellett lándzsát törjünk. Ezt már megtették mások, inkább a romániai közjogi és politikai környezet, illetve az uniós támogatáspolitikák metszéspontján elhelyezkedő elképzelés kivitelezhetőségéről ejtenék néhány szót. Mivel nem egyértelmű, hogy miként, hogyan segítené ez a társulási jogi forma, illetve hogy elegendő-e önmagában a kezdeményezők által hangoztatott célok, a többféle és hangzatos infrastrukturális befektetések teljesítéséhez.

Az Európai Unió a soron következő költségvetési időszakában egy úgynevezett ITI – integrált területfejlesztési programot indít, melynek egyik előnye, hogy az elkülönített pénzkeret lehívhatóságát az adott fejlesztési régióra, területre korlátozza, vagyis egy dobrudzsai megye nem tudja elszipkázni a központi fejlesztési régió számára odaítélt költségvetést. Ugyanilyen fontos eleme, hogy egymást kiegészítő intézkedéseket támogatnak (innen az integrált kifejezés), ami azt fedi, hogy a román államigazgatás különböző szintjeinek és entitásának a tandemjére, együttműködésére lesz szükség, tekintettel a különböző hatósági szervek illetékességére, a közfeladat-ellátás megosztottságára.

Vagyis ha már gyorsvasút kiépítéséről beszélnek a kezdeményezők, érdemes figyelemmel lenni arra is, hogy e téren az illetékesség, így a jogosultság is a román állami vasúttársaságnál van, és nem a megyei jogú városoknál. Hasonló a gond a közútfejlesztési terveknél is: a megyei utakra az illetékesség alapján csak a megyei önkormányzatok pályázhatnak, az autópályák esetében pedig csak a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság, a CNAIR jogosult. Vagyis a projektek sikeréhez nem elegendő néhány polgármester szövetsége, a kormányzattal és más központi szervekkel való együttműködésen túl szükség lesz a megyei önkormányzatokra is.

Pozsony János Csaba