„Kína élelmiszert, gyógyszert, hálózsákot és tejport szállít, fegyvert vagy lőszert nem a konfliktusban részt vevő feleknek, és minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy enyhüljön a szembenállás” – mondta Csin Kang az interjúban. A nagykövet azonban nem tett utalást arra, hogy Peking a jövőben is tartaná-e magát ehhez az álláspontjához – jegyezte meg az AFP hírügynökség.
Joe Biden amerikai elnök pénteken egy videóhívásban figyelmeztette kínai partnerét, Hszi Csin-ping elnököt, hogy „következményei” lesznek annak, ha Peking „anyagi támogatást” nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni invázióhoz – emlékeztetett az AFP.
A kínai kommunista vezetés Moszkvához hasonlóan ellenséges viszonyban van az Egyesült Államokkal. Noha a nyilatkozatok szintjén a feszültségcsökkentés mellett áll ki, még egyszer sem szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vonja ki az orosz erőket Ukrajnából – jegyezte meg a francia hírügynökség.
Csin Kang nagykövet védelmébe vette az interjúban, hogy Kína nem ítéli el az orosz inváziót. „Nem oldaná meg a problémát, ha elítélnénk. Csodálkoznék, ha ennek hatására Oroszország kivonulna” – mondta. Hangsúlyozta továbbá: Hszi Csin-ping a háború második napján beszélt Vlagyimir Putyinnal, és arra kérte, hogy gondolja meg a visszatérés lehetőségét a béketárgyalásokhoz.
Kína élesen bírálta a nyugati szankciókat és a NATO kelet-európai csapaterősítését
„Az Oroszország elleni szankciók egyre felháborítóbbak” – jelentette ki Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes szombaton Pekingben. A diplomata egyebek mellett az orosz oligarchák, illetve Vlagyimir Putyin elnök és közvetlen környezete ellen hozott büntetőintézkedésekre tekintettel azt sérelmezte, hogy szerinte teljesen alaptalanul zárolják orosz állampolgárok külföldön lévő vagyontárgyait.
„A történelem ismételten megmutatta, hogy szankciók nem oldanak meg problémákat” – hangsúlyozta. Mindössze az átlagembereknek ártanak és megnehezítik a világkereskedelmet – tette hozzá.
Li Ju-cseng mindemellett az orosz álláspontot felkarolva kijelentette, hogy az észak-atlanti szövetségnek nem szabadna továbbterjeszkednie keletre, sarokba szorítva ezzel egy olyan atomhatalmat, mint Oroszország.
„Kína sosem fog elfogadni külső kényszert vagy nyomást, és ellenzi az alaptalan vádaskodásokat és gyanúsítgatásokat” – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter vasárnap közzétett közleményében Biden és Hszi Csin-ping pénteki telefonbeszélgetésére utalva, amelyben az amerikai elnök óva intette kínai hivatali partnerét, hogy katonai támogatást nyújtson Oroszországnak.
Vang Ji szerint a legfontosabb üzenet Hszi Csin-ping részéről az volt, hogy Kína mindig is a világbéke fenntartása mellett állt ki, ellenezve a háborút.
„Kína elfogulatlan és igazságos álláspontot képvisel, amely összhangban van az országok többségének kívánalmaival. Idővel majd beigazolódik, hogy Kína állításaival a történelem jó oldalán áll” – hangsúlyozta Vang Ji.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatai egyre szorosabbakká válnak.
„Olyan időkben, amikor a Nyugat arcátlanul lebontja a nemzetközi rendszer alapjait, nekünk mint két nagyhatalomnak fontolóra kell vennünk, miként járjunk el ebben a világban” – fogalmazott Lavrov.
Biden pénteken beszélt Hszi Csin-pinggel telefonon. Óva intette kínai hivatali partnerét, hogy katonai támogatást nyújtson Oroszországnak.
Az Egyesült Államok ezenfelül attól is tart, hogy Moszkva Peking segítségével játszhatja ki az ukrajnai invázió nyomán elrendelt nyugati büntetőintézkedéseket. Az aggodalmaknak további táptalajt nyújt a három hete kötött barátsági szerződés Oroszország és Kína között.
(MTI)
Csíkszék
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!