Kimozdítani Ozsdolát a holtpontról

– Miért döntött a jelöltetés mellett?

– Ozsdola és Hilib többre érdemes, és többre is vagyunk képesek. Húsz éven át tanácsosként benne voltam a döntéshozatalban, de úgy érzékeltem, a testület döntéseinek végrehajtása sok kívánnivalót hagy maga után. Sokszor nyilvánítottunk véleményt, de sajnos a kivitelezés nem azt tükrözte. Ezen szeretnék változtatni. Amennyiben az emberek megelőlegeznek a bizalmukkal, akkor egy közvetlenebb kapcsolatot szeretnék köztük és a községháza között kialakítani, de ugyanúgy az egyházakkal és az oktatási intézményekkel is gyümölcsözőbb együttműködésre törekszem. Azt szeretném, hogy összefogva, közösen tegyük meg a legtöbbet, amit tenni lehet Ozsdoláért és Hilibért.

– Már jelöltként próbálja a lakosság véleményét kikérni, online közvélemény-kutatást készített. Mi a visszajelzés, mire tartanak a leginkább igényt falusfelei?

– A közbeszédben is kiemelt helyen szerepel az ivóvíz- és szennyvízhálózat kialakítása, ezt a válaszadók visszajelzése is megerősítette. Nem új keletű ez a kívánság, de Ozsdola valahogy mindig lekéste azt a vonatot, ami ezt lehetővé tette volna. Pár éve, mikor megalakult az Aquacov, Ozsdolát is kérték, hogy lépjen be, viszont akkor az ellenzék ezt nem támogatta. Pár hónap múlva aztán csak beleegyeztek, de már késő volt: az a néhány millió euró, amit Ozsdola kapott volna, a Kézdivásárhelyhez tartozó településeken van befektetve. Most ismét adott a lehetőség, hiszen 100 millió eurót hív le a megye. Tamás Sándor elnök úr megígérte, ide is jön pénz, amiből el lehet végezni ezt a munkálatot.

– A véleménykikérés akkor is megmarad, amikor megválasztják polgármesternek?

– Ez eltökélt szándékom. Úgy vélem, minden lakosra oda kell figyelni, a véleményeket meg kell hallgatni. Sokan vagyunk, sokfélék, de meg lehet találni az arany középutat. A tanácsosjelöltek meglátásom szerint megfelelő emberek, felkészült csapattal indulunk a választásokon. Nem utolsósorban a megyei önkormányzattal is jó a kapcsolatunk, szombaton Vincze Loránd európai uniós képviselő is Ozsdolára jön. Tehát egészen Brüsszelig megvan a politikai kapcsolatrendszerünk.

– Milyen más elképzelései vannak?

– Hihetetlennek tűnik, de Ozsdolán nincs napközi otthon. A gyerekeket Kézdivásárhelyre viszik, így mire iskolás korba lépnek, értelemszerűen „elveszítjük” őket. Ez nem jó az iskolának sem, hiszen tanügyes állások szűnhetnek meg. Az óvodára már megvan a terv, de egyelőre csak papírokról beszélhetünk. Szintén panaszra ad okot az utak állapota. Ez már egy összetettebb kérdés: az önkormányzat egyik nagy hiányossága, hogy nincs saját erőgépünk, azt bérelni kell. A mezei utak karbantartása mennyivel egyszerűbb lenne, ha saját talajgyaluval dolgozhatnánk, mint a többi településeken? Páll Dénes alpolgármester az erejéhez mérten karban tartotta a mezei utakat, de csak ő tudja, mennyi vesződéssel. Az utak között akadnak olyanok is, amelyek nem megfelelően szerepelnek a nyilvántartásban, például községi út erdei útként van megjelölve. Ezt minél előbb a helyére kell tenni, hogy lehessen rá pénzt pályázni, utána pedig aszfaltozni. Járdákat is kellene építeni, hiszen Ozsdolán tranzitút vezet át, nagy a forgalom.

– A hilibiek mire számíthatnak?

– Itt legsürgősebben a művelődési ház szorul felújításra, hiszen a víz folyik be az épületbe. A megyei tanácsnál is lehet erre pályázni, két részben fel tudjuk újítani az ingatlant, amiben most nincs se mosdó, se illemhely, sem bútorzat. Súlyos gondnak tartom, hogy bár volt pénzünk, de kényelem miatt a község vezetősége nem foglalkozott néhány dologgal. Ezek közé tartozik a hilibi út is: ha a megyemenedzser nem noszogatja folyamatosan a polgármestert, akkor nem történik előrelépés. A bekötőutat ugyan leaszfaltozták, de a falu között is korszerűsíteni kell, a felső mellékutakon emberemlékezet óta nem volt kövezés. Ezek nem vállalhatatlan dolgok, kis jóindulattal sokat lehet javítani a körülményeken, csak felelősségteljesebben kell bánni a ránk bízott pénzzel. Például Ozsdola most pályázott egy nagy teljesítményű vízmelegítőre, amit a sportterembe fognak felszerelni, ám annál sokkal nagyobb a kapacitása. Nem látom értelmét az ilyen túlzásoknak, kár elherdálni a pénzt, amikor egy kisebb hőcserélő is elegendő lett volna.

– Sok a gazdálkodó, hallani, hogy a tulajdonviszonyok felemás helyzetére panaszkodnak…

– Ez valóban így van. Az is a terveim között szerepel, hogy a földek tulajdonjogát tisztázzuk. Vannak, akik szeretnének területalapú támogatást igényelni, de a zavaros tulajdonviszonyok miatt ezt nem tehetik meg. A falun élők számára a mezőgazdaság életbevágóan fontos, kiemelten kezelném ezt a kérdést. Nem voltam benne a földosztó bizottságban, így a témát nem teljesen látom át, viszont nem kérdés, hogy ezen is lehet javítani. A gazdálkodó emberek jelezték: jó lenne egy hídmérleget is építeni. Nem kerül olyan sokba, több felsőháromszéki településen van ilyen, csak nálunk hiánycikk.

– Említette, hogy Ozsdolán vezet át az út a „hegyen túlra”, ennek „köszönhetően” nagy turisztikai potenciállal bír, de nincs megfelelően kiaknázva.

– Van turisztikai irodánk, de nincs turizmusunk. Pedig lenne, amire alapozni. Például ott a helyiek által csak „törökbúza-szárítónak” nevezett épület, de van vízimalmunk is, ami kuriózumszámba megy, tájházzá lehet átalakítani. Emellett számos látványossággal lehetne idecsalogatni a vendégeket, mint a Nagykőlik, a medvebarlangok, az Óriáskő, a Kún-kastély romjai, nem beszélve az ozsdolai gyémántról, a hilibi út mellett virágzó zergeboglárról, vagy ahogy többen ismerik: pünkösdi rózsáról. Nem véletlenül épült rengeteg villa a környéken. Van, amit megmutassunk, de eddig nem történt semmilyen lépés ebbe az irányba. Az emberek támogatásával ezen is változtatni kívánok.