
Vasárnap Kisbaconban tartották a II. világháború erdővidéki frontszolgálatos katonáinak 20. találkozóját. A református templomban, ünnepi istentisztelet keretében lezajlott esemény résztvevői ezúttal is főhajtással tisztelegtek a hős honvédek áldott emlékezete előtt, imát mondva mindazokért, akik 73 évvel ezelőtt a magyar haza szólítására válaszolva életüket áldozták, és köszöntve a még élő veterán katonákat, akik közül már csupán hárman tudtak megjelenni a találkozón.
2017. augusztus 08., 00:012017. augusztus 08., 00:01
Vasárnap Kisbaconban tartották a II. világháború erdővidéki frontszolgálatos katonáinak 20. találkozóját. A református templomban, ünnepi istentisztelet keretében lezajlott esemény résztvevői ezúttal is főhajtással tisztelegtek a hős honvédek áldott emlékezete előtt, imát mondva mindazokért, akik 73 évvel ezelőtt a magyar haza szólítására válaszolva életüket áldozták, és köszöntve a még élő veterán katonákat, akik közül már csupán hárman tudtak megjelenni a találkozón.
A rendezvény a Magyarok Világhimnuszának eléneklésével kezdődött, majd Farkas Vilmos kisbaconi lelkipásztor igehirdetésével folytatódott. A tiszteletes beszédében arra emlékeztetett, hogy a háborúból hazatérő, sokat szenvedett honvédjeinknek annak idején – bár nem ezt érdemelték volna! – hosszú ideig csak mellőzés, társadalmi kirekesztés jutott osztályrészül, ugyanúgy ahogy 1945 után a fellépő kommunista hatalom az Istenben hívőket, a közösségükért, nemzetükért tevőket is elszigetelni próbálta.
– Vajon ma más-e a helyzet? Hova lett a világháborúkat végigharcoló apáink, nagyapáink álma? – tette fel az elgondolkodtató kérdést.
Krizbai Imre nyugalmazott baróti református lelkipásztor ezután a honvédtalálkozók kezdeteire emlékezett, megemlítve, hogy a háborúban részt vett mintegy háromezer erdővidéki magyar katonából a kilencvenes években csaknem kilencszázan voltak még életben, és közülük 370-en el is jöttek a 2000-ben, a baróti református templomban általa szervezett első honvédtalálkozóra.
A még élő honvédek száma azonban az elmúlt tizenhét évben (volt év, hogy kétszer is szerveztek találkozót, ezért volt az idei már a huszadik) alaposan megfogyatkozott, ezért Krizbai tiszteletes, a találkozók életre hívója, miután megköszönte a hozzáállást mindazoknak, akik az idei találkozó szervezésébe is besegítettek, a jelenlevőket arra kérte, mondjanak véleményt, van-e értelme az elkövetkező esztendőkben még folytatni a rendezvénysorozatot, a megemlékezéseket. A válasz határozott igen volt.
Ahogy az elmúlt találkozókon, ezúttal is Boér Imre volt frontszolgálatos volt az, aki ismertetett néhány számadatot a honvédekkel kapcsolatban: mint elmondta, tudomása szerint Erdővidéken tízen vannak még életben a volt katonák közül. Rajta kívül Mokán Ferenc és Román Jenő volt jelen az idei találkozón.
Ezután beszédet mondott dr. Gyüre Csaba országgyűlési képviselő, továbbá Miklós Árpád történész is (mindketten Magyarországról), a kisbaconi református kórus, továbbá a baróti Wesselényi Miklós Kórus és a gróf Tisza István Dalkör énekekkel, mások versekkel, szavalatokkal tették felemelőbbé a rendezvényt.
A honvédtalálkozó után leleplezték a kisbaconi kultúrotthon előtt állított kettős keresztet. Beszédet itt Murányi Levente ’56-os magyarországi szabadságharcos mondott, rámutatva arra, hogy a magyar címerben is szereplő kettős kereszt az erős magyarságtudat megtestesítője, az a közösség pedig, mely ilyen keresztet állít, jelzi, hogy szándéka a megmaradás, a magyarságon belüli kötelékek erősítése és megtartása.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!