Képességvizsga-eredmények

A lista első tíz helyén egy kivételével csupa középiskola található: három marosvásárhelyi, három kolozsvári, egy székelyudvarhelyi, egy nagyváradi, egy szatmárnémeti és egy brassói tanintézmény fért e csoportba. Mint látható, szintén egy kivétellel nagyvárosiak, a sorból a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium lóg ki. Tételesen így követik egymást a lista élén levő iskolák: Bolyai Farkas Elméleti Líceum (Marosvásárhely), János Zsigmond Unitárius Kollégium és Báthory István Elméleti Líceum (Kolozsvár).
A lemaradás mértékét tekintve az első helyezett iskola képességvizsga-átlagától (8,42) több mint nyolc tizeddel marad el az első háromszéki iskola, a Mikó nyolcadikosainak átlaga, 1,2 tizeddel a Mikes, 1,38 ponttal a Váradi.

Kérésünkre Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő reflektált e statisztikára: szerinte azért vannak főleg nagyvárosi középiskolák a lista élén, mert ott már az alsó tagozatokra egyfajta szűréssel kerülnek be a gyermekek, és van, kiből szelektálni. Példaként a János Zsigmond Unitárius Líceumot említette. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a székelyudvarhelyi iskola kivételével mind olyan városok iskolái szerepelnek az élmezőnyben, ahol a gyermekeknek környezeti nyelv a román, azaz az iskolai négy óra tanuláson kívül – ahol meglehet, még szintén magyarul beszélnek az óra egy részében – vásárolnak, utaznak, „bandáznak”, azaz nap mint nap kommunikálnak románul vagy hallanak román szót. Ez óriási különbség a székelyföldiekhez képest, itt a diákok, ha tanulnak is, másképp írják meg ugyanazt a kis fogalmazást, mint a kolozsváriak, vásárhelyiek.

Már István, a Mikes Kelemen Líceum igazgatója is hasonlóan látja a helyzetet, azaz a román nyelv szerepét a rangsor formálásában, viszont azt is hozzátette, hogy teológiai profilú iskolák, mint a János Zsigmond-líceum, megválogathatják a tanerőiket is, ez is lehet a színvonalbeli különbség oka. Előfordulhat az is, hogy a középiskolák, amelyek gimnáziumi tagozattal is rendelkeznek, legjobb tanáraikat a nagyobbak oktatása felé irányítják – vélekedett.

Az Erdélystat által publikált elemzés, mely a magyar diákok vizsgaeredményeit az elmúlt tíz év kontextusában vizsgálta, kimondja, a magyar diákok sikerességi rátája a képességvizsgán általában is elmarad a románokétól, ez 5–6%-os mínuszt is jelentett a rosszabb években. Román jegyük általában a legkisebb a vizsgatantárgyak között, de az utóbbi tíz év jegyeinek elemzése alapján matematikából is gyengébben produkálnak a magyarok. A magyar nyelven tanulók anyanyelvi jegyei viszont jobbak a románok anyanyelv-jegyeinél, az átlagokat nézve. A települések mérete, valamint a (magyarul) vizsgázók létszáma általában egyenes arányban áll a sikerességi rátával és a vizsgajeggyel.

A székelyföldi diákok az elemzés szerint az alsó-középmezőnyben találhatók a többi megyéhez viszonyítva. Mert a tömbmagyarságnak is megvannak a hátrányai a sok előnye mellett...