Kényelmetlen, ám hasznos

Közel kétévnyi halogatás után várhatóan augusztustól életbe lép a magáncsőd intézményét szabályzó törvény, jelentette be Alina Petrescu kormányszóvivő, miután a kormány elfogadta a 2015/151-es törvény alkalmazási módszertanát.

Egy lapunk által megkérdezett sepsiszentgyörgyi csődszakértő szerint, bár augusztustól hatályba lép a jogszabály, annak gyakorlati alkalmazására bizonyára várni kell, mivel országos és megyei szinten a bíróságokon ki kell alakítani a szaktestületeket, amit akadályozhat a közelgő bírósági vakáció. A jogszabály lehetővé teszi a jóhiszemű eladósodott magánszemélyek számára, hogy csődbiztos felügyelete alatt átütemezzék adósságaikat, és egy ötéves adósságrendezési terv kidolgozásával elkerüljék az adósságcsapdát, illetve a kényszervégrehajtást.

Bár a magáncsőddel járó eljárás mindkét félnek egyaránt kényelmetlen, az adóst megmentheti a kilakoltatástól és a további eladósodástól, a hitelezőnek pedig lehetőség arra, hogy visszakapja a pénzét, mutatott rá korábban Márton Árpád. A háromszéki RMDSZ-es képviselő a törvény elfogadását követően úgy nyilatkozott: becslések szerint országos szinten 800 ezer olyan személy van, aki nem tudja törleszteni bankhiteleit, de a magáncsőd minden olyan adósságnál igényelhető lesz, ami „le van papírozva”, így a kis kölcsönök, ki nem fizetett munkálatok, elmaradt közköltségek esetében is.

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Édler András lapunknak elmondta: a magáncsődtörvény életbe lépése vélhetően a bankok és pénzintézetek ellenkezése miatt késett. Indoklásuk szerint a magáncsőd lehetősége rontja a fizetési hajlandóságot, és a túl sok adósságot felhalmozókon nem segít. A háromszéki gazdasági szakember azonban úgy véli, a magáncsőd bevezetésének is hozzá kell tartoznia a normalitáshoz, hiszen a vállalkozásokhoz hasonlóan magánszemélyek is kerülhetnek olyan nehéz helyzetbe, amelynek rendezéséhez szükség van szabályozásra.

A kormány által elfogadott módszertan és az augusztustól hatályba lépő jogszabály szerint egy legalább fél éve Romániában lakó magánszemély a törvény alapján létrehozandó területi csődhatóságtól kérheti a fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik, és a törlesztőrészleteket a határidő lejárta után 90 napon belül nem tudta kifizetni. A fizetésképtelenné nyilvánítás automatikusan felfüggeszti az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat. A család mellé csődbiztost neveznek ki – aki lehet ügyvéd, közjegyző, csődbiztos vagy végrehajtó –, ő rendelkezik a fizetésképtelen személy jövedelméről, és képviseli őt a hitelezőkkel szemben. A csődbiztos az adós bevételeinek jelentős részét a tartozás törlesztésére fordítja, figyelemmel kíséri, hogy az adós ne költekezzék „irracionális” módon. A csődbiztosnak az adósságrendezési terv kidolgozásánál figyelembe kell vennie a havonta frissített minimális fogyasztói kosarat, az adós sajátos pénzügyi, munkapiaci helyzetét, a gyerekek iskolázási költségeit, a rezsikiadásokat és a nélkülözhetetlen közlekedési eszközök fenntartási költségeit is.

A magáncsőd intézménye a hitelezőknek is lehetővé teszi, hogy csődeljárást indítsanak egy magánszemély ellen, ha annak adóssága meghaladja a 25 ezer lejt. A csődeljárás nyomán az ütemtervet fegyelmezetten betartó adós mentesülhet a tartozás egy részének visszafizetésétől.