Katonai ügyészséghez fordul az SZNT

„2023. március 10-én a Maros megyei csendőrség a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot sértette meg azzal, hogy önkényesen törvénytelennek, sőt, egyenesen alkotmányellenesnek minősítette a Székely Szabadság Napjának, 2022. december 7-én Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalában hivatalosan bejelentett rendezvényét” – olvasható a közleményben.
Kifejtették, a székely szabadság napja szervezői panasszal fordulnak a katonai ügyészséghez, mert úgy vélik a marosszentgyörgyi székhelyű készenléti csendőrség túllépte hatáskörét. A rendvédelmi szerv jegyzőkönyvében az áll. hogy már az autonómiatüntetés nyilatkozatában „olyan elemek” találhatók, amelyek nincsenek összhangban a – romániai – törvényes keretekkel, és „alapvető értékeket sértenek”.
„Ezzel a minősítéssel, amelyet március 8-án szóban közöltek, és amely a Büntető Törvénykönyv 297. cikkének értelmében olyan hatásköri túllépés, amely korlátozza az állampolgárok jogait, hivatali visszaélésnek minősül” – fogalmazott a közleményt aláíró Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
A közleményhez csatolták a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester által jegyzett levelet, amely a rendezvény pozitív láttamozásáról szól, valamint a szervezők és a csendőrség illetékesei között március 8-án lezajlott egyeztetés jegyzőkönyvet, amit a csendőrség székhelyén rögzítettek.

Marosvásárhely polgármestere egyébként a rendezvényt bejelentő beadványra „elvi beleegyezését” adta a székely hősök emléke előtt tisztelgő, a Székely vértanúk emlékművénél tartandó megemlékezésre. Az autonómiafelvonulás kapcsán pedig arra kérte a szervezőket, hogy a felvonulás útvonaláról egyeztessenek a közrend szavatolásában illetékes hatóságokkal.
A marosszentgyörgyi székhelyű készenléti csendőrség jegyzőkönyvéből ugyanakkor kiderül, hogy a rendvédelmi szervek eleve törvénytelennek és alkotmánysértőnek tekintették a Székely vértanúk emlékművénél tartott megemlékezést követő autonómiafelvonulást. Ennek kapcsán a csendőrparancsnok idézte többek között Románia alkotmányának első cikkelyét, miszerint az ország „egységes, szuverén és oszthatatlan nemzetállam”. Felhívta a figyelmet az alaptörvény 30-as számú, az ország lejáratásáról, a háborús agresszióra, nemzeti, vallási gyűlöletre, területi szeparatizmusra való felhívás tiltásáról szóló cikkelyére is.
A téma kapcsán szóváltás alakult ki az SZNT képviselői és az ezredes között, utóbbi értelmezése szerint ugyanis a székely szabadság napi marosvásárhelyi felvonulás törvénytelen, amelyet a rendvédelmi szervnek kötelessége minden lehetséges eszközzel megakadályozni. Gáspár Sándor és Izsák Balázs azzal érvelt, hogy a csendőrség illetékesei értelmezik a jogszabályokat, miközben az SZNT – illetve annak szervezete, a Siculitas Egyesület – rendezvénye semmilyen formában nem ütközik sem Románia alkotmányával, sem hatályos törvényeivel. Felhívták a figyelmet, hogy a rendezvényt már évekkel ezelőtt is megpróbálták betiltani, de az igazságszolgáltatás a szervezőknek adott igazat.

„Nem a csendőrség tiltja be az ehhez hasonló rendezvényeket, hanem Románia alkotmánya és törvényei. A szervezők hiába állítják, hogy a tüntetés békésen, civilizáltan zajlik majd, a hasonló tömegrendezvény számára eleve az nem nyújt legitimitást, hogy tiltják a jogszabályok, mivel a kezdeményezésben felsorolt értékeket népszerűsíti” – olvasható a jegyzőkönyvben Ionuț Bitere ezredes kijelentése, aki többször is nyomatékosította, hogy nem ő, hanem Románia törvényei tiltják be a „hasonló rendezvényeket”.
Izsák Balázs és Gáspár Sándor erre többször is leszögezte, miszerint a székely szabadság napján rendezett autonómiatüntetés és -felvonulás nem ütközik sem alkotmányba, sem törvénybe, és ha a rendvédelmi szerv mégis bírságot szabna ki emiatt, ezeket megtámadják a bíróságon, amely a 2017-ben a csendőrség által kiszabott valamennyi büntetést érvénytelenítette.

Fotó: Haáz Vince