Kapcsolat az adóhatósággal

A miniszterelnök szerint a kötelező elektronikus számlázás a közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb elköltését, az adócsalás visszaszorítását teszi lehetővé, így becslések szerit évente 20 milliárd lejjel növekedik az állami költségvetés bevétele. Az e-számlák fel- és letöltését, illetve tárolását lehetővé tevő informatikai rendszert a pénzügyminisztérium lépteti életbe a Pénzügyi Információk Országos Központján keresztül. Az elektronikus számlázással Románia felzárkózik az európai gyakorlathoz, mutatott rá a miniszterelnök.

Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő érdeklődésünkre elmondta: más országokban, például Magyarországon, már rég működik ez a rendszer, és hatékonynak bizonyult az adócsalás visszaszorításában, illetve a tisztességes vállalkozók számára is előny, ha a feketén működő versenytársakat kiszorítják a piacról. Hozzátette: az elektronikus számlázás más országokban – így várhatóan nálunk is – úgy működik, hogy a pénzügyminisztérium platformja megengedni a vállalkozók könyvelési és számlázási programjai úgynevezett hidakat létesítsenek, tehát a cégek saját programjaikat összekötik az online platformmal, és amikor kiállítanak egy számlát, az adatok automatikusan átkerülnek az adóhatóság adatbázisába.

Az adóhatóság jelenleg több hónapos késéssel értesül az ügyletekről, ami akadályozza az adócsalás elleni hatékony fellépést, mutatott rá a sepsiszentgyörgyi adószakértő. Hozzátette: az adócsalást rögtön le kell állítani, ezért fontos, hogy a hatóságok azonnal az információ birtokába jussanak és rögtön lépjenek az adócsalás ellen. Debreczeni László magyarázata szerint jelenleg úgy működik a rendszer, hogy ha egy cég kiállít egy másiknak számlát, azt a következő hónap 25-ig mind a két vállalkozás köteles jelenteni a 394-es számú nyilatkozat kitöltésével. A jelenlegi rendszernek hátránya, hogy az információ túl nagy késéssel jut el az adóhivatalba, hiszen ha egy cég a hónap első napján állítja ki a számlát, arról csak a következő hónap 25-én jelentenek, tehát 55 napos késéssel értesül az ügyletről az adóhatóság. Felmerülhet például az adócsalás gyanúja, ha a vásárló jelenti a kapott számlát, de az eladó ezt nem teszi meg.

Az e-számlázás bevezetésével várhatóan nem tűnik el teljesen a kézzel írott számlák gyakorlata, mivel más országokban a platform lehetővé teszi, hogy manuálisan bevezessék az adatokat, mutatott rá Debreczeni László, aki a számlázás digitalizálására biztatja a vállalkozókat. Az adószakértő szerint már az sem előnyös, ha számítógépes programmal állítják ki, kinyomtatják, lepecsételik, aláírják, és úgy adják át a számlát az ügyfélnek. Egyrészt a pecsét és az aláírás már nem kötelező, így ha a számlát elmentik egy adatbázisba, azt bármikor ki lehet nyomtatni és eredetinek számít, ha kéri az adóellenőr. Ha viszont kinyomtatják, aláírják és pecsételik, minden utólag nyomtatott példány csak másolatnak számít. Debreczeni László szerint meg kell szűnnie a kézi számlázásnak, a pecsétnek és az aláírásnak, hiszen az a cél, hogy a dokumentumokat lehessen elmenteni, és ha szükséges bármikor, bármennyi példányban kinyomtatni.