Főleg téli sportágakra szakosodott gyergyói tornatanár és edző mesélte. Azokban az időkben, amikor a sportiskola sorozatban „termelte” a román válogatottaknak a játékosokat és versenyzőket.
2020. június 04., 00:182020. június 04., 00:18
A gyergyói edzőknek egy idő után feltűnt, hogy a ranglistákból sohasem pontosan sorrendben kapták a meghívókat a sportolók. Történtek akár ötös-hatos vagy tízes „átugrások”is. Az egyik edző a bukaresti közgyűlés utáni eszem-iszom alatt megkérdezte a szakszövetség felelősét, miért nem a pontozásos lista alapján döntöttek a behívásokról. A szövetség embere barátságos hangon így felelt: „Hát azért, hogy legyen egy-két román is köztük”. És jót nevetett.
Sikeres sportkarriert maga mögött tudó csíki jégkorongozó édesapja mesélte, hogy a fia 16-25 éves életkorának időszakában annyi disznót (sertéshúst, szalonnát, hurkát, kolbászt stb.) behordtak Bukarestbe, ami halomba rakva megtöltene egy kamiont. Nem volt ezzel egyedül, a „kolbászos válogatottság” valamikor nyílt titok volt Csíkban, Gyergyóban. De miért, ha ez a két székely medence sok évtized óta a romániai jégkorong válogatottak legfőbb, legtermékenyebb játékos-ellátója? Miért volt szükség a lezsírozásra? Elsősorban azért, hogy a szakszövetségnél ne átugrásokkal jelöljék ki a kereteket és – figyelem! – a csapaton belüli sorokat.
A jégkorong ismerői tudják, mennyire megalázó a kiemelkedő tudású játékosnak, ha a negyedik sorban kell fonnyadnia, s esetleg 5–0-nál, 5–1-nél fél percre beállnia, a cserék cseréjének cseréjeként. Hogy aztán történhetett olyan is, amikor a székely-magyar játékos nem a tudása alapján, hanem csak a „sonka-kolbász-hurka-szilvapálinka” csomagnak köszönhetően került előbbre, ez más téma. Megtörténhetett.
Azt beszélik, a fociban ma is előfordul, hogy a négy-öt vagy tíz nagyon hasonló képességű ifi játékos közül azt hívják be és az játszik, aki fizet. Ő vagy a szülei.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!