Jól halad a népszámlálás

A legtöbb űrlap, 2931 Szentgyörgyről érkezett be, Kézdivásárhelyről 689, Kovásznáról 438. A sort Málnás zárja 11 kérdőívvel, illetve Dálnok és Sepsibükszád 8–8 kitöltött űrlappal. A hatóságok továbbra is mindenkit az önkitöltésre és a hiteles forrásból való tájékozódásra biztatnak.

Az önkitöltési szakaszban megyeszerte 93 összeírópont működik. Ezeket a helyi önkormányzatok alakították ki és működtetik változatos nyitvatartási rend mellett. Jelenleg Sepsiszentgyörgyön 12, Kézdivásárhelyen 6, Kovásznán 3, Baróton 2, Bodzafordulón 1, illetve a községekben átlagosan egy-egy összeírópont működik. Az első héten tapasztalható technikai nehézségeket megoldódták, a számlálóbiztosok rendelkezésére bocsátott digitális eszközök mindenhol működnek, ugyanakkor a népszámlálás céljából létrehozott online felület is optimálisan használható.

Az ez évi összeírásnak több tétje is van. Egyrészt ez által fog kiderülni, hogy Kovászna megye lakossága a 2011-es adatok szerinti 210.177 lakosról mennyire csökkent, ugyanakkor arra is fény derül, hogy az elmúlt tíz évben hogyan és milyen mértékben változott megyénk etnikai, anyanyelvi és vallási térképe. Illés Andrea, a Kovászna Megyei Statisztikai Hivatal vezetője lapunknak elmondta, a népszámlálás célja, hogy pótolhatatlan adatokat szolgáltasson a társadalom állapotáról, demográfiai, szociális, gazdasági és kulturális szerkezetéről, illetve a lakosság élet- és lakáskörülményeiről. Hozzátette: a népszámlálás eredménye a település infrastrukturális fejlesztésétől az oktatásig mindenre hatással van, gyakorlatilag erre alapozódik a települések fejlesztése.

A szakembert az álhírekről is kérdeztük. Mint fogalmazott, a népszámlálásnak nincsen köze az Ukrajnában zajló háborús eseményekhez, és gazdasági többlet-adók kirovásához sem vezet. Ismételten arra kér mindenkit, hogy ne dőljön be az álhíreknek és tájékozódjon hiteles forrásokból. Magyar nyelvű információkért a www.nepszamlalas.ro oldalra, románul www.recensamantromania.ro oldalra érdemes keresni.

A román állam, illetve a statisztikai hivatal szempontjából nincs tétje a népszámlálásnak, de a következő tíz esztendőben közösségünk súlya attól függ, hányan vallják ma magukat magyarnak, hangsúlyozta Antal Árpád polgármester a Tamás Sándor megyetanácselnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Arra a kérdésre, miszerint székelynek vagy magyarnak kell vallanunk magunkat, az elöljárók kifejtették, mindig azt kell nézni, kivel szemben kell meghatároznunk nemzetiségünket. „Egy budapestivel szemben székelyek vagyunk, Bukaresttel szemben azonban magyarok. Ha nem így nyilatkozunk, akkor előfordulhat, hogy egy településen, ahol 20%-nál nagyobb arányú a magyarság, elvesznek bizonyos jogok, mert egyesek székelynek, egyesek magyarnak nyilvánítják magukat, és külön-külön egyik népesség sem éri el a küszöbértéket”, magyarázta Tamás Sándor.