Jó változásokat ígérnek

Kedvező változásokkal biztat a módosított vadászati törvény, amelyet döntő fórumként fogadott el december 11-én a képviselőház, mondta Sárkány. Ha az államfő is aláírja a törvényt, örvendetes tény lehet, hogy még az idén kifizetik az utóbbi három évben medve által megkárosított gazdák veszteségeit (erre 2,5 millió lejt különítettek el a költségvetésben), ugyanakkor reálisan csökkenthető a medveállomány, mert egy évben összesen 640 medve lőhető ki, és azonnali közbelépésre van lehetőség, ha valahol újra támadna a nagyvad.

Eddig nagyon hosszadalmas és bürokratikus eljárás után lehetett intézkedni, ha a medve kárt okozott vagy emberre veszélyesnek bizonyult, csak 3–4 hét után megkapott engedély után lehetett kilőni az állatot, ám sokszor bizonytalan volt, hogy ugyanazt a medvét lőtték-e ki, amelyiket „meg kellett büntetni”.

Ezért az ilyen esetekre vonatkozó kilövési számot (az idén 140-es intervenciós kvótát) meg sem közelíti a ténylegesen puskavégre került nagyvadak száma (26), hiszen még annak a kockázata is fennállt, hogy bűnvádi eljárást indítanak az illető vadász ellen. A Parajd közelében november közepén elütött, 18 órán keresztül az út mentén szenvedő medvét a prefektus parancsára kilövő vadőr ellen is folyamatban van egy bűnvádi eljárás.

Annak, hogy erre a törvénymódosításra megért a medveprobléma, az volt az ára, hogy csak az idén 8 ember esett áldozatul (miközben a háborús helyszíneken 4 román katona esett el), ennyi családban maradtak gyermekek félárván.

Az új törvény szerint minden évben legkésőbb május 15-ig a környezetvédelmi, erdészeti és vízügyi minisztérium ki kell, hogy hirdesse a prevenciós kvótát (hány medve lőhető ki az állomány túlszaporodása elleni megelőzésképpen), illetve az intervenciós kvótát. Bár korábban sokan, sok helyről támadták a vadászok állománybecslésére alapozott számokat, jobb híján most mégis ez az irányadó: ennek az összmennyiségnek a 8%-a a kilövési kvóta, ugyanis ennyi az éves szaporulat.

– Korábban a 2200-ból három vadászterületen próbálták ugyan a DNS-vizsgálatokra alapozott számlálást, de ez rendkívül drága és hosszadalmas procedúra, az országban nincs labor, amely azonosítaná az egyedeket (begyűjtött ürülék, szőr, fog stb. alapján), egy vizsgálat ára 250 euró. A három és fél éve elkezdett folyamatnak még most sem értek a végére, és a végeredményt is 20%-os hibahatárral tudják megállapítani – mondta Sárkány.

Romániában 8 ezerre becsülik a medvék számát, 78%-uk Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyék területén él, az unióhoz való csatlakozáskor az ország 4000 medve védelmét vállalta.

Tavaly miniszteri rendelettel ugyan előállítottak egy, az unió által finanszírozott (1 millió eurós) medve-menedzsment tervet, és annak részeként akciótervet, a megbuktatott kormány viszont a rendkívül sok támadás miatt nem merte életbe léptetni. A sok indulatot felkavaró tervet Sárkány szerint a rosszul feltett kérdés miatt torpedózták meg, hiszen arra, hogy ki kell-e lőni a medvéket, mindenki nemet mond, helyesebb fogalmazás lett volna: kell-e gazdálkodni ezzel az állománnyal? A medvék elszállítása nem bizonyult megoldásnak, nagy részük visszatért eredeti helyére, vagy új helyén okozott további károkat. Európa egyetlen országa sem akart egyetlen példányt sem átvenni Romániától, tehát ez sem bizonyult megoldásnak. Franciaországban 17 medve él, abból 3 okozott már gazdasági károkat, kilövésükhöz svájci és német vadászok segítségét kérte az ország.

Sárkány szerint ma reális életveszélyben van mindenki, aki az erdőben jár, ezért úgy próbálnak gazdálkodni az ország és a Kárpátok büszkeségét jelentő medveállománnyal, hogy biztosítsák az ember életének és tulajdonának védelmét, mert egyértelműen ez a prioritás.