
Az RMDSZ javaslatára elfogadta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely mentesíti az ingatlan- és területadók befizetése alól azon műemlék épületeket, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység, és homlokzatukat a hatályos törvények értelmében restaurálják. Az érdekeltek úgy vélik, hogy ez jó lépés, csak nem elég.
2017. október 06., 00:242017. október 06., 00:24
Az RMDSZ javaslatára elfogadta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely mentesíti az ingatlan- és területadók befizetése alól azon műemlék épületeket, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység, és homlokzatukat a hatályos törvények értelmében restaurálják. Az érdekeltek úgy vélik, hogy ez jó lépés, csak nem elég.
Fodor Imre, Illyefalva polgármestere azt mondja: bár elvileg ez jövedelemkiesést jelent a tanácsnak, a maga részéről támogatja a kezdeményezést.
– A helyi tanácsoknak kevés pénzük van, de alig hiszem, hogy azon múlna a létük, hogy megkapják-e vagy sem annak a néhány műemlék épületnek az adóját, ami a közigazgatási területükön van. Mi több: azt gondolom, ez csak az első lépés kellene legyen, hisz az adó aprópénz ahhoz képest, amennyi egy – általában tönkretett, hosszú pereskedés után visszaszerzett – ingatlan felújításához, vagy akár csak karbantartásához szükséges – állítja Fodor.
Az elöljáró számítása szerint, egy kisebb műemlék épület évi adója 50 euró körül van, míg a felújítása, mondjuk, 100 ezer euróba, tehát kétezerszeresébe kerül. Úgy véli, hogyha „fontos lenne az épített örökség megőrzése”, akkor további támogatásokkal kellene ösztönözni a tulajdonost, hogy újítsa fel és adjon rendeltetést történelmi épületének.
Hogy ezek a műveletek mennyi pénzbe kerülnek, arról a Fodor István adataiból következtethetünk. A bodoki polgármester maga is „műemlék tulajdonos”, hisz a helyi tanács a megyei önkormányzattal közösen megvásárolta az oltszemi kastélyt.
– A tanács önmagának eddig sem kellett adót fizessen, de azt elmondhatom, hogy bármilyen átalakítás engedélyeztetése egy idegbaj, még akkor is, ha különben sürgős és feltétlenül szükséges beavatkozásról van szó, mondjuk, folyik be a víz a kastély szalonjába. Ha nem nyúlsz hozzá, és tönkremegy, akkor nincs semmi gond, de ha meg találtad javítani a tetőt, azért súlyos büntetést kaphatsz – magyarázza a körülményeket Fodor István.
Példaként azt hozta fel, hogy a már elkészített tervek szerint a kastély, a kastélykert és a melléképületek teljes körű felújításához mintegy hatmillió euróra van szükség. Arra a kérdésre, hogy ez a pénz honnan áll elő, azt a választ kaptuk, „majd szól, ha meglesz”.
A parlament szerdán fogadta el azt a tervezetet, amely mentesíti az ingatlan- és területadók befizetése alól a műemlék épületeket. A jogszabályt Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője dolgozta ki.
– A műemlék épületek tulajdonosainak megadóztatása több kárt okoz, mint hasznot, hiszen azon tulajdonosok, akik karbantartják műemlékeiket, igencsak sok pénzt fordítanak erre a célra. A gyakorlat azt mutatta, hogy a legtöbb helyen az önkormányzatok adóval illették a műemlék épületek tulajdonosait, és nemcsak az épületet, hanem az épület alatti földterületet is – indokolta a jogszabály szükségességét Márton Árpád.
A törvény 2018. január 1-től lép hatályba.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!