Izsák Balázs: ha egy közösség élni akar, megszervezi önmagát

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a sepsiszentgyörgyi turulszobor mellett beszélt erről csütörtökön, a székely szabadság napja alkalmából tartott rendezvényen. A közösségi vezető hangsúlyozta: a székelységnek van elképzelése a jövőjéről. Ezért indította el a nemzeti régiók európai polgári kezdeményezését, ezért tett javaslatot a székely személyi kártya bevezetésére, mely megalapozza az önszerveződést, valamint utat nyit a székely nemzeti konzultáció és belső választások felé.

"Ha megteremtjük Székelyföld regionális önkormányzását, közelebb leszünk az autonómiához, ahhoz, hogy Székelyföld autonómia-statútuma alapján közhatalommal is felruházza a román parlament ezt a testületet" - jelentette ki Izsák Balázs.

Az ukrajnai háborúra utalva nyomatékosította: Székelyföld területi autonómiája csak a béke és a biztonság körülményei között valósítható meg.

"Csak a béke és a biztonság körülményei oszlathatják el a gyanakvás szellemét egy olyan tiszta és demokratikus ügyben, mint Székelyföld jövőjének ügye" - fogalmazott.

A havazásban tartott rendezvényen felolvasták Szili Katalin miniszterelnöki megbízott beszédét. A politikus úgy vélte: a székely szabadság napja egyfelől a hatalom elnyomását elszenvedőknek a napja, másfelől viszont annak az ünnepnapja, hogy a székelység a reménytelennek látszó célokat is képes elérni. A székelység két új jelképének nevezte az 1112-es és a 1 269 532-es számot. Előbbi a terrorizmus miatt elítélt Beke István és Szőcs Zoltán börtönben töltött napjainak a száma, utóbbi pedig a nemzeti régiók európai polgári kezdeményezésére összegyűjtött hitelesített aláírások száma.

Szili Katalin a háborútól szenvedő kárpátaljai magyarság megsegítésére hívta a jelenlevőket. Úgy vélte: jelen körülmények között a kiszámítható jövő és az állampolgárok védelme a legfontosabb. "Bízom abban, hogy április 3-án ismét győzedelmeskedik a kiszámítható nemzetpolitika és biztonság" - utalt a magyarországi parlamenti választásokra üzenetében a miniszterelnöki megbízott.

A rendezvényen jelen volt Dabis Attila, az SZNT Magyarországon élő külügyi megbízottja, aki háromévi kitiltás után jöhetett ismét Romániába.

Az SZNT a kora délutáni órákban a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Könyvtárnak abban a termében adta át a Gábor Áron-díjakat, ahol a díj névadója egykor vállalta, hogy ágyúkat készít az 1848-49-es szabadságharc székelyföldi harcaihoz.

A díjat idén Erika Casajoana Daunert katalán politikus, a nemzeti régiók polgári kezdeményezés spanyolországi népszerűsítője, Sobor Dávid, a polgári kezdeményezés bejegyzéséért indított luxembourgi perben a kezdeményezést elutasító Európai Bizottságot legyőző budapesti ügyvéd és Toró Attila, az SZNT arculattervezője kapta.

Beszédében Erika Casajoana Daunert hangsúlyozta, a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés megérdemli, hogy EU-s jogszabály szülessék belőle. Szerinte ugyanis ilyen jogszabály a székelység mellett Romániának és az EU egészének előnyös volna, csak ezt ma még kevesen ismerik fel. De leszögezte, hogy a felismerés csupán idő kérdése.

(MTI)