
Péntek délután a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum Incze László kiállítótermében mutatták be Dimény Attila A polgárosodás társadalmi és kulturális hatásai Kézdivásárhelyen (1750–1944) című könyvét. A hiánypótló, a város történelmének egy érdekes szeletét bemutató, szép kivitelezésű kiadványt dr. Borcsa János irodalomkritikus és dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár méltatta.
2018. október 23., 00:132018. október 23., 00:13
Péntek délután a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum Incze László kiállítótermében mutatták be Dimény Attila A polgárosodás társadalmi és kulturális hatásai Kézdivásárhelyen (1750–1944) című könyvét. A hiánypótló, a város történelmének egy érdekes szeletét bemutató, szép kivitelezésű kiadványt dr. Borcsa János irodalomkritikus és dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár méltatta.
Másfél évtized kutatómunkájának gyümölcse, és Kézdivásárhely történelmének közel két évszázadát mutatja be sajátos, a polgárosodás szemszögéből megközelítő kiadvány, ami rengeteg eddig meg nem jelent adatot tartalmaz. A kiadvány ismertetése előtt Pozsony Ferenc méltatta a szerző munkásságát, ami tulajdonképpen doktori disszertációjának könyvbe foglalása, és ami egyébként a véletlennek köszönhetően született meg.
„Amikor Dimény Attila 1996-ban Debrecenben befejezte tanulmányait, akkor beszéltünk róla, hogy jó lenne hazajönni, és itthon dolgozni tovább. A doktori cím elnyeréséhez szükséges munka kapcsán első lépésben felmerült, hogy a Bogdán fényképészfamília hagyatékát, örökségét mutatjuk be egy disszertációban, elsősorban arra koncentrálva, hogy a hosszú évek során készült fotók miként tükrözik a polgárosodás folyamatát a kiegyezéstől számítva. Ennek a szép tervnek objektív okok miatt vége szakadt, és akkor döntöttünk úgy, hogy a polgárosodást a civil szervezetek, a társadalom fejlődése szemszögéből mutatjuk be” – mondotta felvezetőjében Pozsony Ferenc, aki szerint a munkát egy nagyon rangos bizottság előtt sikerült megvédeni.
Hozzátette: Dimény Attila mestere, Incze Lászlónak céheket kutató munkáját folytatta és egészítette ki, ami a mester és tanítvány szemszögéből nézve is egy természetes folyamat. Pozsony szerint a szerző az egyetemi kutatókat is meglepte azzal, hogy a kézdivásárhelyi polgárosodás folyamatát korábbra datálta munkájában, mint ahogy azt addig tudták. „Nekünk a Habsburgok militarizációjáról nagyon sötét képünk volt. Dimény Attila disszertációjában voltaképpen azt bizonyítja be, hogy a Kézdivásárhelyre rátelepedő osztrák hadsereg egy olyan polgári miliőt hozott létre, amelyrévén egy közép-európai kulturális modellt valósítottak meg a betelepülő orvosok, tanárok és kiváló szakemberek” – hangsúlyozta Pozsony Ferenc a munka egyik fő értékét. A könyv természetesen azt is részletesen érzékelteti – fényképek, dokumentumok, sajtócikkek stb. révén –, hogy a város életében milyen szerepet töltöttek be az önszerveződő egyesületek, amelyek Felsőháromszék polgárosodására is hatással voltak.
Ezt követően Borcsa János lapunk múlt keddi számában megjelent, Hiánypótló monográfia című írását olvasta fel, és örömét fejezte ki, hogy egy újabb íróval gazdagodott a céhes város, majd párbeszédet kezdeményezett a könyvbemutatón jelenlévőkkel.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!