Irányváltás kell Kovásznán

A tavalyi teljes lezárás majd a korlátozott újraindítás miatt nagyot zuhant a Kovászna megyei turizmus teljesítménye is (-42,39%-ot), ám kevésbé csökkent mint az országos (-52,25%) és székelyföldi átlag (-56,30%). Egyrészt Kovászna megye a járvány előtt is inkább a belföldi turizmusra támaszkodott, szemben Hargita megyével, ahol főként a magyarországi turisták fogadására vannak berendezkedve, másrészt Háromszéken több a szálloda, mint a panzió, míg Hargita megyében az agroturisztikai panziók vannak többségben.

A Kovászna megyei turizmust a bálványosi wellness-szálló vonzereje húzta felfelé. A székelyföldi turisztikai klaszter (TDM) elnöke, László Endre szerint nagyot ment a bálványosi wellness-szálló, hiszen a tavaly Háromszékre érkezett 78.654 vendég 22,8 százaléka, vagyis 17.936 turista ott foglalt szállást, és 44.948 vendégéjszakát töltöttek Bálványoson. Magyarázata, hogy a bálványosi hotel magas minőséget nyújt, kiemelkedő a gasztronómiai kínálata, és elszigetelt helyen fekszik, ezért a turisták járványhelyzetben előnyben részesítették.

A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója, Godra Árpád szerint ez strukturális probléma is, mert ebben a szegmensben a háromszéki turizmus kínálata egy lábon áll, ezért ösztönözni kell az ilyen jellegű beruházásokat főként Kovászna városban. Godra Árpád szerint a fürdővárosban az állami kezelőjegyek által támogatott szociális turizmusról át kell helyezni a hangsúlyt a magas minőségű idegenforgalomra. Kovászna város turizmusának irányváltása évekkel ezelőtt elkezdődött, nyitottak négycsillagos szállodát és új beruházások körvonalazódnak. Növelheti a város vonzerejét a kovásznai önkormányzat által megálmodott korszerű wellness-központ megépítése.

Székelyföld turizmusa számokban

László Endre ismertette Kovászna, Hargita és Maros megyék turizmusának teljesítményét ám leszögezte: több vendég látogatott Székelyföldre, mint ami a hivatalos statisztikákban szerepel, mivel az 5 szoba alatti szálláshelyek nem kötelesek jelenteni vendégeik számát a statisztikai hivatalnak, ezért a hivatalos adatok inkább a trendet mutatják, nem a teljes valóságot.

A három székelyföldi megyébe tavaly 421.326 turista érkezett hivatalosan, ami 56,30 százalékkal kevesebb, mint amit 2019-ben jegyeztek. A térségben Kovászna megye turizmusa csökkent legkevésbé, mondta László Endre, aki szerint tavaly 78.654 vendéget regisztráltak, szemben a 2019-es esztendővel, amikor 136.530 turista szállt meg Háromszéken. Hargita megyében tavalyelőtt 231.412 vendéget rögzítettek a statisztikákban, számuk tavaly 99.384-ra csökkent, ami 57,05 százalékos visszaesést jelent. Maros megyébe 2019-ben 596.166 turista érkezett, ám számuk tavaly 243.288-ra esett vissza, ami 59,19 százalékos csökkenést jelent.

Jövő év első felében nagy törés várható!

 Tavaly az utazási korlátozások miatt sokan kényszerből belföldön vakációztak, ám amint lehet, ismét külföldre fognak utazni, jelenleg is sokan foglalnak egzotikus utazásokat. Kedvezőtlen még, hogy a közalkalmazottak idén nem kapnak vakációs jegyeket, véli László Endre, aki szerint a tavaly kiadott vakációs jegyek alig 22,5 százaléka van még a piacon, ezeket az év végéig fel kell használni. Godra Árpád szerint jövő év első felében várható meredek visszaesés a belföldi turizmusban. Ennek oka, hogy amíg elfogadják a költségvetést, és kibocsátják a vakációs jegyeket, el fog telni legalább egy fél év. Godra úgy véli, a szállásadók részéről kreatív gondolkodásra van szükség, hogy felkészüljenek a jövő év első felére, és kitalálják, miként birkóznak meg a helyzettel.