Huszár- és katonadal-találkozó negyedszer

A találkozó az előző évekhez hasonlóan délben, az alsócsernátoni központi parkban található emlékműnél kezdődött, ahol Ágoston József főszervező köszöntő beszéde után Kedves Tibor plébános áldotta meg a Gajdó-család által a helyi Pakó András Dalkörnek ajándékozott zászlót. A székely zászló felvonása, az uzoni Atlantisz Fúvószenekar kíséretével a magyar és a székely himnuszok eléneklése, továbbá a kegyelet koszorúinak elhelyezése után a jelenlévők a találkozó új helyszínére, a Haszmann Pál Múzeum udvarára vonultak, ahol a szervezők gondoskodtak arról, hogy a katonadalok kísérőzenéjét ne a kórustagok korgó gyomra szolgáltassa. Az ebéd elfogyasztása után a rendezvénynek idéntől helyet adó kulturális intézmény nevében D. Haszmann Orsolya muzeológus és az eseményt támogató megyetanács elnöke, Tamás Sándor köszöntötte a jelenlévőket, majd a Végh Antal-iskola Gergely Tamás által felkészített helyi, vendégzenészekkel kiegészített furulyacsoportja előadásával kezdődött a találkozó.

Katonadal és néptánc

Délután Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Marosszentgyörgy, Nagyernye, Gyimesvölgye, Ditró, Csíkrákos, Csíkborzsova, Szentivánlaborfalva, Bibarcfalva, Székelytamásfalva, Gelence, Ozsdola, Kézdiszentkereszt és Csernáton települések férfi kórusai, dalcsoportjai, valamint Veres Hunor és zenekara, illetve az uzoni Atlantisz fúvószenekar szórakoztatták a nagyérdeműt. A felsoroltak mellett Rigián Melinda, Antal Tibor, Sipos Sándor, Pál Eszter, Fodor Janka és Opra Anita szólisták, továbbá a kézdiszentkereszti Tisztás Néptáncegyüttes, a csernátoni Pántlikácska és a nagyernyei Ágacska néptánccsoportok előadásai színesítették a programot.

A helyszínváltásról Ágoston József művelődésszervező, a Pakó András Dalkör vezetője lapunknak így nyilatkozott. „Ennél szebb helyet egy ilyen találkozó rendezésére nem találhatnánk. Nagyon jó partnerre találtam a múzeum munkaközösségében, és vélhetően a jövőben nem változtatunk helyszínt. Öröm számomra, hogy van, akivel dolgozni, az IKA Egyesület, illetve szervezőtársam, Nagy Endre óriási terhet vett le a vállamról. Kicsit fáj a szívem a korábbi helyszínért, ám a múzeum, amellett, hogy gyönyörű hely, a falu közepén van, könnyebben megközelíthető”.

A negyedik kiadását megért eseményről így vélekedett. „Amikor elkezdtük, azt mondtam, az első évben megpróbáljuk, hadd lám, mi lesz belőle, életképese, van-e igény egy ilyen rendezvényre. Úgy érzem, igazából most izmosodtunk meg. Népdalkincsünk egyik legszebb szeletét hoztuk vissza a köztudatba, amelyben a vidámság, a szomorúság, az élet, a halál egyaránt benne van, egyben nemzeti mivoltunk meghatározója, hiszen katonanemzet vagyunk.” Hangsúlyozta, „Ez nem fesztivál, hanem találkozó, ahol mintegy négyszáz előadó vesz részt. Örömmel látom, hogy sikernek örvend a helyiek körében, úgy vélem, megteremti azt a hangulatot, amiből építkezhetünk a jövőben”.

Pezsgő kulturális élet

Nagy Endre, a Friss FM műsorvezetője a szervezésben nyújtott segítségről a következőképpen vélekedik: „Öt éve költöztünk nagycsaládosokként Sepsiszentgyörgyről Csernátonba, és úgy látom, pezseg itt a kulturális élet. Ha meg már az ember itt lakik, és saját közösségének tartja ezt a falut, úgy érzi, valamilyen szinten kötelessége dolgozni ezekért az emberekért, akik évtizedek óta ezt a munkát végzik. Úgy érzem, a mi generációnk kötelessége nem a staféta átvétele, hanem az, hogy segítsünk, hiszen itt, a múzeumban és környékén rengeteg nagymúltú rendezvény zajlik, néptánc- és katonazene-találkozótól a Burrogtatóig. Ahol lehet, ott kell segítő kezet nyújtani, és ezt egyre többen látjuk így a mi generációnkból, és úgy vélem, ez így van rendjén.”

Kelemen Alpár, a szentivánlaborfalvi Székely István Dalkör vezetője is a kezdetektől segít a szervezésben, ő tartja a kapcsolatot az egyes kórusokkal: „Ágoston Jóskával külön-külön, majd közösen is megálmodtuk, hogy ezt a hatalmas katonadal-anyagot bemutassuk a közönségnek. Egyrészt, hogy megismerjék, ugyanakkor tovább is szeretnénk azt adni a következő nemzedéknek. Így jött a székelyföldi férfikórusok feltérképezésének és egy fesztivál létrehozásának ötlete. Négy éve Marosvásárhelytől Keresztvárig sikerült 18 együttest találni, ebből tizennégy vett részt az első találkozón. Szétszórt csapatokról lévén szó, a szervezés nem egyszerű, ám az első kiadás pozitív visszhangján felbuzdulva eldöntöttük, hogy évente megismételjük. Időközben új férfidalcsoportok is alakultak Székelyföldön, jelenleg ezek száma huszonháromra tehető”, nyugtázta. A helyszínváltást ő sem bánja. „Az új helyszín kitűnő, szerintem ideális a rendezvény számára. Ha a házigazdák is így vélekednek, szerintem a folytatás mindenképp itt lesz”.

A kicsikre is gondoltak

A találkozónak idén helyet adó intézmény részéről D. Haszmann Orsolya muzeológus nyilatkozott lapunknak: „Örvendtünk, amikor Ágoston József főszervező tavaly mondogatta, hogy jó lenne a rendezvényt lehozni a múzeumba. Úgy vélem, talál a rendezvény ebbe a környezetbe, hiszen a kiállítási tárgyaink is minden történelmi korszakot átölelnek: ha csak a Rákóczi-korig megyek vissza, `48-ról, illetve a két világégésről is őrzünk tárgyi emlékeket, illetve szellemi anyagot, és ehhez nagyon szépen hozzákapcsolódik mind a kurucdal, mind a Kossuth-dalok, vagy a világháborús katonadalok.” A kisebbeket ugyanakkor játszóházzal és gyermekjátékokkal várta a Haszmann Pál Közművelődési Egyesület. „Unokatestvéremmel, Haszmann Gabriellával vezetjük a kézműves-műhelyeket, ő a bútorfestés, jómagam a nemezelés rejtelmeibe avatom be az érdeklődőket, emellett udvari játékokat is kiraktunk, a gólyalábtól a célbadobós játékokig”, mondta Orsolya.

IKA-művésztelep másodszor

Ugyancsak tegnap nyitotta meg kapuit a második alkalommal Ágoston József és Székely Géza által megszervezett, szeptember 3-ig tartó IKA-művésztelep. A táborlakók részt vettek a Haszmann Pál Múzeum udvarára költöztetett IV. Székelyföldi Huszár- és Katonadal-találkozón, ahol a részletekről Székely Géza grafikus nyilatkozott lapunknak. „Két éve úgy véltem, ha már egy ilyen szép, inspiratív múzeum van a községben, idővel csatlakozhatunk egy képtárral, legkézenfekvőbb megoldásnak pedig egy alkotótábor szervezése tűnt. A község arculata, illetve a múzeum tárgyi világa, úgy vélem, egy sajátos hangulatú alkotótábor rendezésére alkalmas.” Az alkotótábornak egyéb sajátossága is van. „A húsz felnőtt mellett idén is mintegy húsz gyerek vesz részt, ők velünk tartanak körútjainkon. Az elmúlt tanévben egy történelmi témájú pályázatot is meghirdettünk, melynek győzteseit is meghívtuk, így Kézdivásárhelyről, illetve Albisból is érkeztek gyerekek.”

Az alkotómunka mellett a résztvevők hétfőn Czegő Zoltán költőt, illetve a Székely Hírmondó és Székely Kalendárium szerkesztőségét ismerhetik meg. Kedden 19 órakor a könyvtár pincegalériájában megnyitják Csutak Levente grafikusművész tárlatát, szerdán múzeumlátogatás és népdalest szerepel a programban, csütörtökön délután pedig Székely Géza csíkszeredai tárlatának megnyitóján vesznek részt. Pénteken a brassói Reménység Háza szervezőcsapatával és a Brassói Lapokkal ismerkednek. Vasárnap az alsócsernátoni református templomban ökumenikus istentiszteleten, majd utána a Sylvester Lajos-emlékműsoron vesznek részt, melynek forgatókönyvét Váry O. Péter újságíró állította össze Sylvester Lajos Az Úz-völgyi hegyomlás című riportregénye alapján. A művésztelep zárókiállítását szeptember 3-án, kedden 18 órakor dr. Deák Ferenc Loránd nyitja meg a könyvtár pincéjében.