Hogyan épül az uszoda?

Mielőtt ismertetnénk, hogy miként fog épülni az új létesítmény, egy picit menjünk vissza a múltba. Az uszoda építésének gondolata Török Sándor polgármestertől származik, akinek városvezetése során megépült a sportcsarnok, részben a műjégpálya is. A 2000 és 2008 között regnáló Török Sándor elképzelése az volt, hogy egy modern sportbázis alapjait fekteti le, ami hosszútávon kétségtelenül hozzájárul Kézdivásárhely vonzerejének az emeléséhez, hiszen a céhes városban nem csak a tömegsportokat lehet így űzni, hanem számos mást is, hiszen a műjégpálya a korcsolyázást és a jégkorongot erősíti, az általa kiöntött uszoda alapja pedig a vízisportok terén nyújt majd előrelépést. Az uszoda más miatt is fontos: a városnak évek óta nincs strandja, hiszen a Május 1. utcában lévő létesítmény teljesen tönkrement, a fortyogófürdői pedig a folyamatos pereskedés miatt nem használható. 2006-ban, amikor az alapot kiöntötték, úgy tűnt: megvan a politikai támogatás is az új létesítményhez, viszont azzal senki nem számolt, hogy 2008-ban az egész világra kiterjedő, természetesen Kézdivásárhelyt is érintő gazdasági válság üt be, ami azzal járt, hogy az önkormányzatok is takaréklángon működtek, a pénzt nagyon be kellett osztani.

Így a Török után következő Rácz Károlynak nem volt más lehetősége, mint felfüggeszteni a munkálatot, ahogy történt az a műjégpálya esetében is. Bokor Tibor szenátorként szerzett kapcsolatait már jobban tudta kamatoztatni, így az elöljáró kitartó lobbizásának köszönhető az, hogy elkészült a szintén nem kevés pénzt felemésztő műjégpálya. Annak befejezésével az elöljáró célul tűzte ki: a következő sportlétesítmény az uszoda lesz. Kétségtelen, hogy roppant szerencsés csillagállás volt ehhez szükséges, elengedhetetlen volt, hogy az RMDSZ kormányra kerüljön, hiszen az újraszámolt költségekkel, a több ízben aktualizált tervekkel a létesítmény 30 millió euró körüli összeget emészt fel, még Nyugaton is nagyon megnézik, hogy ennyi pénzt hová irányítanak. A lobbizás eredményes volt, a városvezető meghívására 2020 szeptemberében az Országos Befektetési Társaság (CNI) elnökasszonya, Manuela Pătrășcoiu is megtekintette a kiöntött alapot, és arról biztosította a városvezetőt, hogy részéről meglenne a pozitív hozzáállás. Korábban a műjégpálya avatóünnepségén jelen lévő PSD-s Paul Stănescu miniszterelnök-helyettes is támogatásáról biztosította Bokor Tibort, viszont a politikus keveset volt döntési pozícióban, így részéről csak az ígéret maradt.

A 2020-as választások azonban „tűzközelbe” helyezték az RMDSZ-t, a szövetség egy kulcspozíciót, a fejlesztési minisztériumot is kialkudta a politikai támogatásuk fejében a liberálisoktól, így Cseke Attila személyében már garancia volt arra nézve is, hogy a magyarlakta települések sem „felejtődnek” el, amennyiben pénzosztásról, nagyobb összegű finanszírozásról van szó. Cseke Attila miniszterként egyébként az év elején volt munkalátogatáson Kézdivásárhelyen, Bokor Tibornak és Tamás Sándornak, a megyei önkormányzat vezetőjének ígéretet tett: rajta nem fog múlni a támogatás. Ez szerencsére meg is valósult: a kézdivásárhelyi uszoda pályázata sikeresen vette az akadályokat a CNI-nél, utána a fejlesztési, majd a pénzügyminisztériumban is sikeresen „vizsgázott” a projekt, egy kormányhatározat megfogalmazása maradt hátra. Ez a pár hét volt a legizgalmasabb és legstresszesebb: a koalícióban, de a liberális pártban is zajló hatalmi harcokat túl kellett élje a kormány, hiszen azon múlt, hogy a pénzt megkapja-e Kézdivásárhely. Szerencsére ez megtörtént, megszületett a döntés, az uszoda átkerült a CNI-hez, amely tulajdonolja az építés alatt a létesítményt.

Bokor Tibor szerint most várakozással fog telni pár hónap, az elöljáró szerint a CNI-nek két hónapja van, hogy a papírmunkát véglegesítse, majd közbeszerzésre írja ki a munkálatot. Ez lesz a húzósabb része a projektnek, hiszen amennyiben több cég jelentkezik a kivitelezésére – márpedig ez borítékolható – akkor megtörténhet, hogy valamelyik vállalkozás megfellebbezi a versenytárgyalást (erre számtalan esetben volt példa – szerk.). Amennyiben mégis rendben mennének a dolgok, akkor a szerződést már a tavasz első napjában aláírhatják a kivitelezővel, akinek maximum 36 hónapja lesz attól a pillanattól kezdve, hogy a hatalmas épületet felépítse. A kivitelezést a CNI bonyolítja le, a város a 144 millió lejes beruházásból kilencmilliót kell álljon. Ez utóbbi összeg nagynak tűnhet, viszont mintegy ötmillió lejt már elköltött a város az alap kiöntésére, így gyakorlatilag három év alatt kell részletenként egymilliót erre fordítani, ami nem terheli meg túlságosan a városkasszát. A város feladata lesz a létesítmény körüli területrendezés, a víz, gáz, villamos áram stb. biztosítása a környéken.

Elviekben most már semmi sem akadályozza azt, hogy az uszoda megépüljön Kézdivásárhelyen. A román sajtó egy része is felfigyelt a nem mindennapi beruházásra, nem éppen dicsérő hangnemben írtak Cseke Attila miniszterről azért, mert ekkora összeget juttatott Kézdivásárhelynek.