Hibát követ el a bizottság

A jogi szolgálat vezetője „döbbenetesnek” nevezi, hogy egy olyan személy kapja a díjat, aki puszta politikai haszonszerzés céljából bántó kifejezéseket tett egy jelentős nemzeti kisebbségre, amellyel felerősítette a xenofób retorikát, és marginalizál egy milliós közösséget.

– Alapítóinak szándéka szerint a Nagy Károly-díj olyan személyiséget illet meg, aki támogatja a sokszínűséget, a toleranciát, a népek közötti párbeszédet és együttműködést, a harmóniát. Ezzel szemben Klaus Iohannis minősíthetetlen és hamis kijelentései, amelyek veszélyforrásként jelölik meg a magyarságot, alkalmasak etnikai feszültség gerjesztésére, nacionalista hangulatkeltésre, egy közösség megfélemlítésére – ezek pedig egyáltalán nem európai eszmék. Felhívjuk a díjat adományozók figyelmét, hogy Klaus Iohannisnak a magyar közösség elleni uszítása évtizedekkel visszavetette a politikai párbeszédet, és beláthatatlan következményekkel jár – nyilatkozta a képviselő.

Miután az államfő kinyitotta „a magyarellenesség Pandóra-szelencéjét”, a parlament minden héten elővesz egy-egy törvényjavaslatot, amellyel megpróbálják megsemmisíteni, de legalábbis minimalizálni az RMDSZ eddig elért eredményeit, kezdve a közigazgatási kódextől, a Trianon-törvényen át a március 15-ét a magyarság napjának nyilvánító törvénytervezetig, amelyet döntő házként éppen ma tárgyal a képviselőház plénuma.

– Sajnos a felkorbácsolt magyarellenes hangulatban biztosra vehető, hogy ezt a jogszabálytervezetet is leszavazzák, hisz egyféle verseny alakult ki a román pártok között, hogy ki magyarellenesebb. A Iohannis „irányvonal” miatt senki nem vállalja fel annak az ódiumát, hogy bármilyen gesztust tegyen a magyarok felé – vélekedett Benkő Erika.

Kérdésünkre, hogy mindennek mi lehet a célja, hisz a második mandátumát töltő államfőnek semmi „félnivalója” sincs a magyarságtól, illetve a parlamentben a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), amelynek gyakorlatilag elnökeként „dolgozik” Iohannis, nem a 6%-os RMDSZ a legnagyobb ellenfele, Benkő Erika azt mondta: az államfő vélhetően úgy döntött, megpróbálja „kiiktatni” az RMDSZ „szavatartó és fegyelmezett” frakcióit, hogy a „hazaárulás vélelme” mellett, senki „ne merjen” velük szóba állni. Ilyen körülmények között az RMDSZ-nek az a feladata, hogy megpróbáljon „kijönni a sarokból”, és elérni azt, hogy a román politikai pártok „egyenlő partnernek” tekintsék. Tekintve, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) „versenyt fut” magyarellenességben, őket követik az „opportunista” Népi Mozgalom Párt (PMP) és Pro Románia, és ott van még a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) „szalon nacionalista” csoportja, ez egyáltalán nem könnyű feladat.