Hét ország, ami rendkívül sikeres a járvány elleni harcban, és nő vezeti

A Forbes közölt egy összeállítást azokról az országokról, ahol kiemelkedően jól sikerült (más országokhoz képest) a védekezés a koronavírus-járvány ellen. Mind a hét példaként felhozott ország élén egy nő áll. A cikk négy fontos közös elemet talált a politikájukban, melyek egyébként az országvezető nemétől függetlenül sikeresek egy ilyen súlyos válság idején.

Angela Merkel német kancellár március 18-ai mondott tévébeszédét talán nem túlzás történelminek minősíteni. Merkel 14 éve vezeti Németországot, és eddig csak az újévi köszöntőkben szólt tévén keresztül a német lakossághoz. A kancellár beszédében azt hangsúlyozta, hogy a kormány minden erejével a vírus terjedésének lassításán dolgozik, de bármit is tesznek a hatóságok, annak nem lesz semmilyen eredménye, ha az emberek nem veszik komolyan a vírus terjedése ellen hozott intézkedések betartását.

"Ez komoly. Vegyék Önök is komolyan. A német egyesítés óta, nem, a II. világháború óta nem volt olyan kihívás az országunkban, ahol ilyen szinten egymás szolidaritására kellett volna hagyatkoznunk" - Angela Merkel, német kancellár.

Tajvan elsőként lépett a világon a Kínából a vírusról szóló aggasztó hírekre. Januárban 124 különböző megelőző intézkedést hozott Caj Jing-ven tajvani elnök, így nem kellett végül a lakosság mozgását korlátozniuk sem. Most Tajvan segít a világ más országainak: 10 millió maszkot küldtek az USA-ba, illetve Európába. Tajvanban eddig összesen hat halálos áldozata van a járványnak.

Szintén gyorsan reagált Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke az országba másokhoz képest később érkező betegségre. Az Új-Zélandba érkezők karanténba kerülésére akkor döntött, mikor még csak 6 eset volt az országban, és nem sokkal utána lezárták az ország határait a nem új-zélandi állampolgárok előtt.

Ardern egyike volt annak a kevés vezetőnek, aki nem előre felvett beszéddel jelentette be a kijárási korlátozásokról, valamint az oktatási intézmények és a vendéglátó egységek bezárásáról szóló intézkedéseket, hanem sajtótájékoztatón, ahol kérdezni is lehetett tőle, és a gazdasági válság kezeléséről nyilatkozó pénzügyminisztertől.

A Katrín Jakobsdóttir miniszterelnök vezette Izlandon a legtöbb országgal ellentétben mindenki számára biztosítanak ingyen tesztet, még a tünetmenteseknek is. A számos teszttel példaként emlegetett Dél-Koreával összehasonlítva a lakosságarányosan tízszer annyi embert teszteltek (ezer emberből százat szemben a Dél-Koreával, ahol ezer emberre 10 tesztelt "jut", Magyarországon egyébként 3,6 ez az arányszám - a szerk), és ennek köszönhetően kijárási korlátozásokat sem kellett bevezetniük és az oktatási intézmények is nyitva maradhattak.

Az ország adatai jó kutatási alapanyagként is szolgálhatnak, hiszen itt alkothatnak valós képet arról, hogy mennyire terjedt el a fertőzés, és mi a halálozási arány.

Sanna Marin, Finnország kormányfője, a világ legfiatalabb hivatalban lévő miniszterelnöke. Talán ezért nem is annyira nagy meglepetés, hogy éppen ő kért segítséget a koronavírus elleni küzdelemben influenszerektől, közösségi médiában ismert emberektől, hogy eljuttassák a tényeken alapuló információkat a betegség elleni védekezésről mindenkihez, azokhoz is, akik nem néznek tévét, vagy olvasnak újságot.

Erna Solberg norvég miniszterelnök már a válság korai szakaszában fontosnak tartotta, hogy a gyerekek is megértsék, hogy miért változott meg hirtelen az életük, ezért külön "felnőttmentes" sajtótájékoztatót tartott, hogy a gyerekek kérdéseire válaszoljon, és elmagyarázza, hogy néha teljesen rendben van az, ha fél az ember.

Korábban már a dán gyerekeknek is volt lehetőségük kérdezni országuk vezető politikusától, bár nem egy kizárólag nekik szentelt sajtótájékoztatón. Mette Frederiksen dán kormányfő pár percnyi időt szakított arra, hogy a legkisebbek se maradjanak válasz nélkül a válság idején.

Az új-zélandi miniszterelnök sem feledkezett meg a gyermekekről, a húsvéti nyuszit nélkülözhetetlen dolgozónak minősítette, hogy ne maradjanak csokitojás nélkül a kijárási korlátozások miatt (hasonló intézkedést jelentett be Leo Varadkar ír miniszterelnök és a brit kormány is - a szerk.).

A kijárási korlátozások bejelentésekor pedig azt kérte az emberektől Ardern, hogy legyenek kedvesek egymáshoz ebben a nehéz időszakban.

Egyrészt azért, mert a jelek szerint sikerült elkerülniük azt, hogy drámai pusztítással járjon a koronavírus-járvány az országunkban. Tajvanban az április 14-ei adatok szerint 393 regisztrált fertőzött van, és 6 halálos áldozat. Az intenzíven tesztelő Izlandon 1711 fertőzöttről tudnak, és 8-an haltak meg COVID-19 betegségben. Új-Zélandon 1366 fertőzött van, és 9-en vesztették életüket.

Dániában magasabb a fertőzöttek száma, 6496, és többen vesztették életüket, 285-ön. A skandináv országban viszont látszik már az fény az alagút végén, lassan kezdik feloldani a korlátozó intézkedéseket: szerdán kinyithatnak újra az óvodák és az iskolák. Norvégiában 6605 fertőzöttet regisztráltak és 134 halálos áldozata van a járványnak. Itt is fokozatosan térnek már vissza a korábbi, normális kerékvágásba, jövő hétfőn újra kinyitnak az óvodák és két hét múlva az iskolák is.

Finnországban 3160 fertőzöttet regisztráltak, és 59-en vesztették életüket COVID-19 megbetegedésben.

Németországban 130 072 fertőzöttet regisztráltak eddig, és 3194 halálos áldozata van a járványnak. A hét ország közül Németországban a legmagasabb az igazolt fertőzöttek körében mért halálozási arány, már 2,4 százalék. Ez főleg amiatt van, mert egyre több idős ember fertőződik meg, miután egyre inkább terjed a vírus az idősotthonokban és kórházakban. A legnépesebb uniós tagállamban még így is lényegesen kevesebben haltak meg, mint például a szomszédos Franciaországban.

Több olyan európai ország van, ahol egyelőre úgy tűnik, hogy nem lesz annyira drámai a járvány, mint például Olaszországban, Spanyolországban vagy az Egyesült Királyságban, köztük több közép-kelet-európai ország, élükön férfi vezetővel. Ahogy nem nő vezeti a szintén példaként szolgáló Vietnamot, Szingapúrt, illetve Dél-Koreát sem.

A Forbes cikke egyébként név szerint említi a magyar miniszterelnököt, de nem pozitív példaként. A felsorolt női vezetőket és stratégiájukat állítják szembe az "erős emberekkel, akik arra használják a válságot, hogy megerősítsék a tekintélyelvűség félelmetes háromszögét: "mások" vádolását, az igazságszolgáltatás függetlenségének támadását, az újságírók démonizálását, vagyis "országuk sötétségbe borítását".

Ide sorolják az amerikai Donald Trumpot, a brazil Jair Bolsonarót, a mexikói Andrés Manuel López Obradort, az indiai Narendra Modit, a fülöp-szigeteki Rodrido Dutertét, a magyar Orbán Viktort, az orosz Vlagyimir Putyint és az izraeli Benjámín Netanjáhút.

(Euronews)