Helyzetbe hoznák a nőket

Csütörtökön a kézdivásárhelyi vállalkozói inkubátorházban Gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés a Kárpát-medencei jó gyakorlatok tükrében címmel tartottak szakmai kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött fórumot.

A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete és az ASIMCOV égisze alatt működő Kézdivásárhelyi és Környékbeli Vállalkozók Egyesülete által szervezett eseményen Fülöp Magdolna és Biszak Enikő, a helyi nőegylet elnöke és alelnöke köszöntötte a meghívottakat, majd Fejér Melinda városi tanácsos, Szőnyi Kinga, az asszonyszövetség elnöke, Szalai Piroska miniszteri tanácsadó, a BKV kuratóriumi elnöke és István András ASIMCOV-vezetőségi tag, cégtulajdonos szólt a résztvevőkhöz. A folytatásban helyi és magyarországi vállalkozók kerekasztal-beszélgetésen osztották meg tapasztalataikat.

Szőnyi Kinga a rendezvény kapcsán elmondta, az asszonyszövetség gazdaságélénkítés, vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés céljából szervezett idei hazai országjárása sikerén felbuzdulva döntöttek úgy, a határokon túlra is ellátogatnak, hogy helyzetbe hozzák azokat a nőket, akik szeretnének visszakerülni a munka világába. „A 21. században kevés egy pénzkereső egy családban. Abban próbálunk segíteni, hogy a nők olyan munkát találjanak, amit szeretnek. A beszélgetések során nemcsak szakemberek fejtik ki, miként tudják segíteni a vállalkozásokat, a start-upot, hanem olyan jó gyakorlatokat is bemutatunk, amelyek bejárták az utat a jó ötlettől a pénzkeresésig.”

Szalai Piroska kifejtette, Magyarországon többfelé nagyobb gondot jelent a munkaerőhiány, mint a munkanélküliség. „A női foglalkoztatási ráta Magyarországon és Erdélyben sem éri el az uniós átlagot, ugyanis a 20–64 éves nők egy része inaktívnak számít, mert a munkaerőpiacon kevés olyan lehetőség van, ahol egyszerre tudnak megfelelni a munkájuknak, miközben a családi feladatokat is elvégezhetik.”

Ezt követően példákkal szemléltette, hasonló helyzetekre hogyan találtak a megoldásokat a nyugati országokban. Ausztriában és Németországban az óvodás gyerekek anyukái akár részmunkaidőben, akár otthonról dolgozva vállalhatnak munkát, csakúgy, mint azok, akik idős szüleiket ápolják. „Ezek átmeneti időszakok, csak 2–3 éven át igénylik a családok, hogy az anya hetente 3 napot dolgozzon, vagy a nyolc óra helyett hatot, hogy ideje legyen óvodába vinni a gyereket, majd délután elvenni onnan. Ezek azok az atipikus megoldások, amelyekre a munkaerőpiacnak oda kellene figyelni, amennyiben a munkaerő-tartalékokhoz hozzá szeretne férni.”

Úgy véli, az említett atipikus munkahelyek megteremtése, amelyek hozzájárulhatnak a gazdaság versenyképességéhez, sikeréhez, nemcsak a nagyvállalatok feladata kell, hogy legyen, hanem a kisvállalkozásoké is. „Magyarországon a mikro-, kis- és középvállalkozások adják a versenyszféra alkalmazottjai 75 százalékának a munkát. Ezeknek az egy-egy adott tevékenységre szakosodott vállalkozásoknak jó, bevált példákat mutatunk be arra vonatkozóan, hogyan tudnak az említett nők, anyukák számára létrehozni az atipikus foglalkoztatást”. Így sokkal többen tudnák megtartani a munkájukat a gyerekek mellett, és vélhetően sokkal több gyerek születne. „Mindent meg kell tenni azért, hogy a gazdaság és a munkaerőpiac is családbarát legyen”, summázott.