Helyben a helyit

Bizonyára jó okuk van arra a kolozsvári, brassói, csíkszeredai vásárlóknak, hogy Tóth Kálmánék árkosi almapréselőjébe vigyék a gyümölcsöt, ha otthon szeretnék élvezettel kortyolgatni a saját termésnek a multiénál mindig édesebb levét. Megkezdődött a szezon, megnéztük, hogy haladnak a korral a présházban.

Ifjabb Tóth Kálmán fogad, aki öt éve vette át a szülei által működtetett kisvállalkozást, mert „nem lehet hagyni huszonöt év munkáját, tapasztalatát odaveszni”. A munka szépen idomul a régieknél bölcsebb mai emberekhez, ugyanis mára a gyümölcsösök tulajdonosai rájöttek, mintsem lehordják a pincébe a termést és felhordják a romlottat – hiszen ritkán fogy el az egész –, inkább almaléként hasznosítják.

– Néhány éve pasztörizálóval is kiegészítettük a felszerelésünket – mondja ifjabb Tóth Kálmán. – A tartósítás opcionális. 68 fokon működik a pasztörizáló, ha a kliens erőlteti, akkor 72-ig felmegyünk, de annál tovább nem. Jótállást vállalunk, hogy bontatlanul így is korlátlan ideig eláll.

Tóth Kálmánnak azok számára is van biztos, hosszas munkával kikísérletezett receptje, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az almalé vitaminjaiból egy kicsit se hagyjanak veszni. A módszer lényege, hogy maximális tisztaság mellett – minden edényt, kelléket ki kell kénezni, hogy biztosan steril legyen – egy bizonyos enzimet adnak a léhez, amelytől abban 24 óra alatt leülepedik minden lebegő részecske. Ezután 100 literes mennyiséghez 15 dkg lereszelt tormát kell hozzátenni, majd állni hagyni 4–5 napig, és csak az után kell lehúzatni a kikénezett tiszta üvegekbe, és légmentesen lezárni. Felbontás után ajánlatos kisebb üvegekbe áthúzatni, hogy minél kevésbé érintkezzen a levegővel.

A présházban ott jártunkkor is folyt a munka, Bikfalváról érkezett a következő kliens, hullás almával, mint most még a többség, novemberig azonban sor kerül a teljesen érett termésre is, ennek a legbővebb, a legzamatosabb a leve.

– Frissen szedett almát hozzon, aki jót akar! – inti leendő ügyfeleit a tulajdonos. Hiszen minden nappal, amelyet a földön, leszedve tölt az alma, veszít a nedvességtartalmából. De hogy a hozam ne rajtuk múljon, minden kliensnek legkésőbb másnapra, de lehet hogy egy értekezlet, egy színházi előadás ideje alatt feldolgozzák a gyümölcsét.

– A hasznosítás rekordját egy adag frissen szedett bőralma tartja, 80%-os létartalommal. Azért 100 kiló almából legalább 60%-nak illik kijönni (szűrés, pasztörizálás után).

Tóth Kálmán olyan kamerarendszer felszerelésén dolgozik, amellyel azok, akik préseltetni hoznak, élőben tudják nézni a feldolgozási folyamatot, hogy 100%-ig biztosak lehessenek abban, hogy a saját gyümölcsükből kinyert levet kapják.

A feldolgozási folyamatot még akkor is megszakítják kétóránként, ha nagyon sok a munka, mert ennyi időközönként átmossák a berendezést, a padlót, a falakat. Ezek után viszont azon sem csodálkoztam, hogy azoknak, akik nem hozták az újságokban megjelent, 20 (!) százalékos kedvezményre feljogosító szelvényt, annak erre külön felhívták a figyelmét. A Székely Hírmondó-olvasók se feledkezzenek meg róla! (A szelvénnyel a helyi lapokat is támogatni szeretné a présháztulajdonos.)

A vállalkozást megtalálják mindjárt a főúton, ahogy a beérnek a faluba, a cégéren az áll: Almapréselés és Sepsialma.com, akárcsak a Facebookon és ez a vállalkozás honlapjának a címe is.