Gyógyul a Földet védő ózonréteg

A Földet körülvevő ózonréteg az 1970-es években kezdett vékonyodni. A tudósok világszerte megkongatták a vészharangot, hogy felhívják a figyelmet egyes vegyi anyagok ózonkárosító hatására. Ennek eredményeként az északi félteke fölötti égbolton 2030-ra teljesen helyreállhat az ózonréteg, az Antarktisz fölül pedig 2060-ra szintén eltűnhet az ózonlyuk. A déli félteke fölötti ózonréteg a század közepére gyógyulhat be - hangzott el hétfőn egy quitói konferencián.

Az ENSZ jelentését társelnökként jegyző Paul Newman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának vezető Föld-tudósa hangsúlyozta: ha tovább folytatódott volna az ózont károsító anyagok légkörbe jutása, annak komoly következményei lettek volna, de ezt sikerült megállítani.

A földi légkör felső rétegében az ózonpajzs védi a bolygót az ultraibolya-sugárzástól, amely számos problémát okoz, bőrrákot vált ki és károsítja a terményeket. Az ózonréteget az ember által előállított klór-fluor-karbon (CFC) vegyületek pusztítják. A világ országai 1987-ben, a montreali jegyzőkönyvben foglalt egyezményben állapodtak meg arról, hogy kivonják ezeket a káros anyagokat az ipari termelésből és mással helyettesítik őket. Az egyezmény hatását négyévenként vizsgálják fölül egy konferencián, amelyet ezúttal Equadorban rendeztek meg. Az ózonréteg károsodása a kilencvenes években ért a tetőfokára, amikor a teljes ózonpajzs 10 százaléka eltűnt. 2000 óta azonban évtizedenként 1-3 százalékkal ismét gyarapodik - közölte Newman.

Idén a Déli-sark fölött csaknem 25 millió négyzetkilométernyi ózonlyuk tátongott, ám 2006-ban ez a lyuk még majdnem 30 millió négyzetkilométeres volt. A lyuk szeptemberben és októberben tágul a legnagyobbra, és december végén tűnik el egészen az északi féltekén beköszöntő tavaszig.

Az ózonréteg, amelyet három oxigénatomból álló instabil, színtelen molekulák alkotnak, a Föld felszíne fölött tíz kilométerrel kezdődik, és majdnem 40 kilométeres magasságig húzódik. Mint Newman megjegyezte: ha semmit sem tettek volna az ózonréteg elvékonyodása ellen, akkor 2065-re a réteg kétharmada elpusztult volna.

Brian Toon, a Coloradói Egyetem tudósa azonban figyelmeztetett arra, hogy az ózonréteg javulása még nem teljes sikertörténet: szerinte még csak ahhoz a ponthoz érünk el, ahonnan a gyógyulás elkezdődhet. A jelentés kiemelte, hogy Kelet-Ázsiában 2012 óta a betiltott klór-fluór-karbon-kibocsátás növekedését mérik, bár a kibocsátó országot vagy országokat egyelőre nem sikerült azonosítani. Közben a CFC vegyületeket helyettesítő anyagokat is le kell cserélni, mert azok a globális felmelegedést fokozzák.

Newman szerint 2060 előtt nem lehet teljes sikerről beszámolni, mint mondta: „azt majd legfeljebb az unokáink tehetik meg”.

(MTI)