Guterres Putyinnak: az ENSZ és a Vöröskereszt kész biztosítani a civilek evakuálását Mariupolból

Mint mondta, az ENSZ az ICRC-vel együtt kész lesz minden erőforrását felhasználni arra, hogy az orosz és az ukrán hatóságokkal együttműködve garantálja evakuálásukat Mariupolból Oroszországba, vagy az ukrán hatóságok által ellenőrzött területre. A főtitkár megismételte azt a javaslatot, hogy hozzanak létre egy ENSZ-Oroszország-Ukrajna kapcsolattartó csoportot a humanitárius folyosók megszervezésére.

Stefan Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője a találkozó után közleményt adott ki, amely szerint Putyin elvben beleegyezett abba, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt közreműködésével evakuálják a civileket az Azovsztalból. A kommüniké szerint az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (UN OCHA) tárgyalásokat folytat majd a kérdésről az orosz védelmi minisztériummal.

Putyin felajánlotta, hogy az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői megismerjék az ukrán hadifoglyok fogva tartásának körülményeit. Hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg köteles elengedni a civileket az orosz erők által körülzárt mariupoli Azovsztal acélműből, ha valóban vannak ott ilyenek. Bűncselekménynek nevezte a polgári személyek felhasználását élő pajzsként.

Az elnök szerint Mariupolban a helyzet „tragikus”, de kijelentette, hogy a városban már nem folynak harcok, még az Azovsztal területén sem. Emlékeztetett rá, hogy az orosz hadsereg 130-140 ezer ember evakuált az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosból.

Az orosz vezető egyebek között azt hangoztatta a világszervezet vezető tisztségviselőjének, hogy Moszkva nem utasítja el a tárgyalásokat Kijevvel és folytatja az eszmecserét. Kifejezte reményét, hogy a harcok ellenére sikerül diplomáciai úton megállapodásra jutni. Elmondta, hogy Ukrajna javaslatot tett a Krím és a Donyec-medence ügyének a legmagasabb szintű megtárgyalására, de álláspontja szerint ezekről az ügyekről biztonsági megállapodás nélkül nem lehet megegyezni.

Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz hadseregnek nem volt köze a civilek meggyilkolásához az ukrajnai Bucsában, és hogy Moszkva tisztában vele, ki követte el a “provokációt”, miután az orosz és az ukrán tárgyalóküldöttség Isztambulban „meglehetősen komoly áttörést ért el”. Rámutatott, hogy Kijev tárgyalási pozíciója a bucsai incidenst követően jelentősen megváltozott.

Putyin azt állította, hogy Moszkva „kénytelen volt elismerni” a donyecki és a luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét annak érdekében, hogy véget vessen a “népirtásnak” a Donyec-medencében, miután az ukrán vezetők nyíltan hangoztatták, hogy nem szándékoznak végrehajtani az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodásokat.

Az orosz elnök szerint ezekkel a megállapodásokkal kísérlet történt a békés rendezésre, ám a Donyec-medencét az ukrán vezetés blokád és katonai nyomás alá helyezte. Megismételte álláspontját, miszerint az egész Ukrajna körüli probléma a 2014-es kijevi „államcsíny” után alakult ki.

„Ez nyilvánvaló tény” – fogalmazott.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Oroszországnak jogában állt elismerni a két Donyec-medencei entitás függetlenségét és katonai segítséget nyújtani nekik. Emlékeztetett az ENSZ Nemzetközi Bíróságának Koszovóra vonatkozó ítéletére, amely szerint az önrendelkezési jog gyakorlása során egy állam valamely területének nem kell engedélyt kérnie a központi hatóságoktól arra, hogy kinyilvánítsa szuverenitását.

Putyin szerint a törvényszék ezzel „precedenst teremtett”. Rámutatott, hogy Oroszország pontosan úgy ismerte el a két Donyec-medencei „népköztársaságot”, ahogy a világ számos állama Koszovót, a két entitás pedig katonai segítséget kért Moszkvától az ellenük katonai műveleteket végrehajtó állammal szemben, aminek megadásához szerinte Oroszországnak joga volt, az ENSZ Alapokmánya VII. fejezetének 51. cikkével összhangban.

Putyin azt hangoztatta, hogy az ENSZ egyik alapítójaként és a Biztonsági Tanács állandó tagjaként mindig támogatni fogja az általa egyedülálló egyetemes struktúrának tekintett világszervezetet. Hangsúlyozta, hogy nemzetközi ügyekben az ENSZ dokumentumait tekinti alapvető szabálynak, nem pedig azokat a „papírokat”, amelyeket egyes országok a maguk számára írtak. Mint mondta, Oroszország meglepetéssel tekint arra, hogy egyes országok kizárólagos jogokra próbálnak igényt formálni a világon.

(MTI)