Gelencei mesemondó

Noémi szeret mesét mondani és más előadókat hallgatni, imádja a versenyhelyzetet, az eredményhirdetés előtti izgalmat. Sajnos, ezekben idén nem lehetett része. 

– Az a tény, hogy most online térben szervezték a vetélkedőt, vagyis otthon kellett elkészíteni a felvételt, kevesebb stresszel járt, másrészt viszont elvette azt az élményt, egy-két órát, amikor a többi versenyzővel együtt hallgatjuk meg egymás meséjét, és azt az izgatottságot, amikor a verseny díjazottjait nevezi meg a zsűri – magyarázta.

A vetélkedőn A kevély asszon című székely népmesét mondta el, melyet  Fejér Iringó magyar szakos tanár segítségével választott ki.

– Ahhoz, hogy egy mesét jól lehessen előadni, közel kell állnia a mesélőhöz, az én mesém is eszerint lett kiválasztva, mivel hozzám közel áll a székely nyelvjárás, az ízes székely beszéd, így a mesémet is ezen a nyelvezeten adtam elő. Egy mesemondó versenyen a zsűri mindig figyel arra, hogy a pontos szöveg legyen elmesélve, ez volt a másik nagyon fontos szempont, amire hangsúlyt fektettem – tette hozzá. 

Noémi igazi versenyző, szereti a kihívásokat, a megmérettetéseket.

– Igyekszem aktív lenni, magyar, román, vallás tantárgyversenyeken, a  Zrínyi Ilona Matematikaversenyen, hetedikben pedig a Nemzetiség történelem tantárgyversenyen is részt vettem, és terveim szerint idén is bekapcsolódok a Bod Péter Megyei Könyvtár Könyvkaland nevet viselő  vetélkedőjébe. A legbüszkébb természetesen az idei Kriza János Mesemondó Versenyen elért eredményemre vagyok, mivel itt országos szinten kaptam díjat, de a 2018-ban megrendezett mesemondó verseny megyei fordulóján kapott első helyezésemre is szívesen emlékszem – emelte ki.

Versenyek előtt mindig van egy egészséges izgalom benne, de amint kiáll a zsűri elé, már csak a mesélésre koncentrál. 

– Ilyenkor már nem ismétlem a szövegem, és próbálom elterelni gondolataimat a versenyről, a többi versenyzővel, barátaimmal, vagy ha van lehetőségem, telefonon a szüleimmel beszélek, mert ettől általában megnyugszom. A verseny kezdete után már nem stresszelek, inkább a mesére koncentrálok, az előadásmódra, így amikor kiállok a zsűri elé, már nem vagyok feszült, ami segít a mese előadásában, mivel ha ideges vagyok, könnyebben elronthatom a szöveget. Figyelek arra, hogy mindenkivel tartsak szemkontaktust, hogy ne csak elmondjam a mesét, hanem játsszak a hangszínemmel, hogy az arcommal is meséljem a történetet. Fontos, hogy hangsúlyosan mondjam el a történet, és hogy ne siessem el a mesélést. Igyekszem a maximumot kihozni magamból – mondta.

Meglátása szerint, ha a tehetség szorgalommal párosul, akkor a siker sem marad el.

– A sikerhez tehetség és gyakorlat is kell. Tehetség nélkül nagyon nehéz valamiben sikeresnek lenni. Nem lehetetlen, csak rengeteg tanulásra, időre és kitartásra van szükség, de a tehetség önmagában nem elég, fejlesztésre van szükség – tette hozzá.

Az online oktatást fárasztónak tartja, a hatékonyságát pedig megkérdőjelezi.

– A nyolcadik szerintem egy nagyon stresszes és nehéz időszak, mivel a vizsgákon mindenki szeretne jól teljesíteni és bejutni a kiválasztott osztályba, de ehhez sok tanulás kell. Ezen a helyzeten cseppet sem segített az, hogy online kell tanuljunk, sokkal nehezebb odafigyelni az órákra, nehezebb megérteni a leckéket és fárasztóbb is – véli.  

Kedvenc tantárgya a nemzetiségtörténelem és a biológia. Szabadidejében néptáncol, cserkészkedik és rajzol. Lazításként könnyűzenét hallgat, kedvenc együttese a BTS. Szereti Leiner Laura könyveit és Weöres Sándor verseit. Legutóbb Anna Woltz-tól a Száz óra sötétség című könyvet olvasta.

Középiskolai tanulmányait a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum természettudomány-intenzív angol osztályában szeretné folytatni. Nem tudja még pontosan, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni, de a történelem, biológia szakterületen szeretné fejleszteni tudását.