Gazdag szegények

A székelyföldi megyék közül Maros megyébe érkezett a legnagyobb értékű idegen tőke, 1,7 milliárd euró. A legkisebbek között számon tartott Kovászna megye a középmezőnyben szerepel lakosonként 500 eurónyi külföldi tőkebefektetéssel – írja elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.

Első alkalommal hozott nyilvánosságra megyékre lebontott adatokat a közvetlen külföldi befektetésekről a Román Nemzeti Bank (BNR). A jelentés elképesztő mértékű aránytalanságokról rántja le a leplet, néhány megyében, közel három évtizeddel a piacgazdaságra való áttérés után az idegen tőke alig kimutatható. Ez azt jelenti, hogy például Temes megyébe mintegy 505-ször több külföldi tőke áramlott be, mint például Gorj megyébe, hiszen a bánsági területre mintegy 3,5 milliárd euró folyt be, míg Gorj megyébe mindössze hétmillió.
Bánság olyannyira felkapott, hogy egyedül Temes megyébe például több külföldi tőke folyt be, mint amennyi húsz másikba együttvéve. Ha a székelyföldi megyéket nézzük, akkor a Hargita megyénél jóval kisebb Háromszék alaposan ráver a szomszédjára, hiszen míg az előbbibe 26 év alatt 104 millió euró tőke érkezett, addig Kovászna megyében 132 millióra rúg ez az összeg. Kovászna megyében egyébként a készruhagyáraknak köszönhetően eléggé hangsúlyosan jelen van például a német tőke, és a rétyi fafeldolgozó üzem is jelentősen javított a mutatókon. Ezek egyébként tovább emelkedhetnek, hiszen Kézdivásárhelyen két ipari park bontogatja a szárnyait, míg Sepsiszentgyörgy mellett, Szépmezőn is van egy hasonló létesítmény.
A BNR kimutatása szerint a legtöbb pénz a fővárosba és Ilfov megyébe érkezett, utána az erdélyi megyék következnek. Az erdélyi fölény vélhetően tovább nőne, amennyiben Brassóban végre megépülne a repülőtér.
A sereghajtók a már említett Gorj mellett Vaslui és Teleorman, Temes mellett az élen Prahova és Brassó megyék állnak két-kétmilliárd euróval. A statisztikában rendkívül jól mutat a főváros és Ilfov megye, ugyanis állítólag negyvenmilliárd eurónyi befektetés valósult meg (nem tudjuk, hogy az ország más részein levő, a fővárosban kötelező módon székhelyet nyitó cégeket oda számolták-e – szerk.).
Háromszéknél nem csak Gorj és Teleorman megye áll sokkal rosszabbul, hanem Vaslui, Vrancea, Mehedinţi, Brăila és Botoşani is – még ha ez kevés vigasztalást is jelent számunkra. Egymilliárd euró fölötti külföldi tőkét vonzott be még Dolj, Kolozs, Fehér, Konstanca, Arad és Argeş megye is. A jelentés szerint a külföldi befektetők magas számával egy időben jelentősen megnő az áruforgalom, ami vélhetően a magasabb bérekből adódó lakossági fogyasztással van összefüggésben. <<