Gádorosi motorosok Torján

Az 1989-a rendszerváltást követően megnyíltak a határok, és 1991-ben egy kis csapat vaktában elindult Erdélybe, megkeresni Torját. Altorján már erősen gondolkodtak, hogy jó helyen vannak-e, mert azt gondolták: ott véget ért a település, és semmiféle hivatalos intézményt nem találtak – így vezette fel a Torjára kerülésük történetét dr. Prozlik László, Gádoros előző polgármestere, aki 1991-ben még alpolgármesterként szignózta a testvértelepülési szerződést.

A 72 éves korábbi elöljáró a Gádorosi Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület elnökeként, de vérbeli motorosként három más motorostársával, Galagonya Sándorral, Nehéz Ildikóval és Tatár Istvánnal közösen pattantak nyeregbe egy héttel ezelőtt, bejárták Erdély mesés és történelmi vonatkozású tájait, majd Bálványosra érkeztek, ahol Daragus Attila polgármester vendégszeretetét élvezték, majd augusztus 9-én reggel motorokkal érkeztek a községháza elé, ahol a torjai elöljáró, Luka Medárd alpolgármester, illetve pár helyi tanácsos fogadta őket.

A vendégek elnosztalgiáztak a községháza folyosóján kiállított fotókon, amik a legjobban mutatták, hogy mennyire telik az idő, majd a polgármesteri hivatal dísztermében egy kis baráti beszélgetésre került sor, amin már Kerekes Tibor jegyző is részt vett, aki egy tanácsossal egyetemben jelen volt a testvértelepülési szerződés harminc évvel ezelőtti aláírásán, mi több, a kapcsolat létrejöttében is nagy szerepe volt.

„Ez a hely elég ikonikus számomra, hiszen harminc évvel ezelőtt itt találkoztunk azokkal a torjai emberekkel, akik révén ez a kapcsolat létrejött. Akkor lett felvéve a kapcsolat, Kerekes Tibor találkozott akkori polgármesterünkkel, Fábri Istvánnal, megbeszélték, és a testület is elfogadta a kapcsolat létrejöttét. A polgármesterünk objektív okok miatt nem tudott jelen lenni az aláíráson, így helyette én jöttem, hogy kézjegyemmel is megerősítsem a szerződést. Coroi Artur fogadott bennünket, már a fogadtatás megható volt, szilvapálinkával és lyukas kaláccsal kínáltak bennünket. Családoknál voltunk elszállásolva, nagyon emlékezetes három napot töltöttünk itt, úgy jöttünk ide, mint idegenbe, de úgy távoztunk innen, mint barát” – magyarázta a Torjára kerülésüket a civilben állatorvosként a mai napig tevékenykedő Prozlik László, örömét fejezve ki, hogy a barátság bő harminc év után is él, működik.

A küldöttség egy üvegből készített, a barátság harminc éves évfordulóját megörökítő emléktárggyal és egy, a harminc évet felölelő videót tartalmazó USB tárolóval ajándékozta meg a jelenlévő torjaiakot, Daragus Attila, pedig Torja és Bálványos képes albumát ajándékozta a vendégeknek. A torjai polgármester elmondta: a barátság tartani fog, az emléktárgyat pedig olyan helyre helyezik, hogy minden torjai láthassa azt.

Kerekes Tibor is felelevenítette a harminc évvel ezelőtt történteket. „1989. december 22-e után egy küldöttség érkezett Kézdivásárhelyre, akkor találkoztam Kassai Béla akkori mezőhegyesi polgármesterrel. Egy éjszakát elbeszélgettünk velük, az ő javaslatára kerültünk kapcsolatba Fábri István gádorosi polgármesterrel, és kezdtük lerakni a kapcsolat alapjait. Hosszú, szép időszak telt el” – mondotta a jegyző.

A küldöttség ezt követően csoportképet készített, majd Fogaras irányába térve hazaindultak Magyarországra.