Fúvóstalálkozó Rétyen

A hétvégén erre éppen harmincadik alkalommal került sor, a kétnapos nemzetközi fúvóstalálkozóra a barátosi, zágoni, uzoni, kézdivásárhelyi, csíkszentsimoni, korondi, az anyaországból a szentesi és tótkomlósi zenekarok voltak hivatalosak, de természetesen felléptek a vendégfogadó rétyiek is a felnőtt és utánpótlás-zenekarral.

Szombaton a református templomban ünnepi istentisztelettel, Deák Botond igehirdetésével kezdődött a rendezvény, ilyenformán is tisztelegtek az alapító és a többi elhunyt zenész emléke előtt. Délután a szentgyörgyi Erzsébet parkban léptek fel a magyarországi vendégek, a tótkomlósi és szentesi zenekarok, melyek zeneiskolai diákokból és pedagógusaikból álltak össze. A város utcáin abban az órában alig lehetett embert látni, de a fúvósoknak szép számban került közönségük, repertoárjukkal megtaláltak minden korosztályt: játszottak indulót, film- és popzenét, klasszikusok átdolgozott műveit is.
Vasárnap Rétyen folytatódott a találkozó: a résztvevő zenekarok díszes menetben vonultak a szabadidőparkba, ahol a fellépésekre sor került. Dombora Lehel polgármester nyitotta meg a rendezvényt, méltatva a fúvóstalálkozó jelentőségét a falu életében, majd a népes közönség előtt bemutathatták művészetüket a meghívottak.

Ilyenkor fülelnek a karvezetők és a zenekari tagok, mi az, amit másképp, jobban csinálnak a többiek, mit lehet tanulni tőlük – mondta Maksai József, a rétyi ifjúsági koncertzenekar karnagya, elismerve, hogy a zeneiskolai növendékekből és tanárokból álló zenekarok nyilván más minőséget képviselnek, másképp szólaltatják meg a hangszereket. Ám a rétyieknek sincs miért szégyenkezniük: Dombora Anna alelnök elmondta, az „ifjúsági koncert fúvószenekar címet” a magyarországi fúvósszövetségtől kapták öt évre, ez egy magas minősítés, melyért újra és újra bizonyítaniuk kell. De teljes munkásságukra is nívódíjat kaptak a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetségtől, amire szintén nagyon büszkék, mint ahogy arra is, hogy Sepsiszentgyörgyön sincs nagyobb ünnepség – például március 15-i megemlékezés vagy Székely Vágta – nélkülük. Repertoárjuknak van egy kötelező összetétele, klasszikus és népzenei feldolgozásokat, indulókat, film- és musicalzenét játszanak, a lehetőségek már nagyon tágak, sok a megvásárolható kotta jól hangszerelt, átdolgozott művekkel.

A zenekari tagok erős közösséget alkotnak, sokszor beszélgetnek a próbák után, nemcsak „hivatalból” vannak együtt, hanem nagy családot alkotnak, és a fúvószene iránti rajongásukat az is mutatja, hogy a gyermekzenekarban többnyire az ő gyermekeik zenélnek. Jelenleg közel száz fúvós van a faluban, 25-en a gyermekzenekarban, hatvanan az ifjúságiban.

A rétyi zenekart 1935-ben alapította névadójuk, néhai Kováts András tiszteletes, akinek korai halála után 1979-ig karnagy nélkül, a cenzúra nyomása alatt működött, majd 1979-ben vette át a vezetését Kelemen Antal, és ő kezdeményezte a fúvóstalálkozók újraszervezését. Az idők során több mint harminc magyarországi meghívott zenekar fordult meg Rétyen, de a háromszéki falvak zenekarai mellett Galacról, Szatmárnémetiből is vendégül látták a hasonló szenvedéllyel rendelkező kollégákat.
A harmincadik találkozó megszervezését a rétyi, sepsiszentgyörgyi és Kovászna megyei önkormányzat támogatása tette lehetővé. <<