FRISSÍTVE: Megszavazta a képviselőház a karanténtörvény tervezetét

A jogszabályjavaslatot 266 képviselő támogatta, 11-en ellene voksoltak, nyolc törvényhozó tartózkodott.

A törvénytervezet a járványhelyzetben és biológiai veszély esetén elrendelhető intézkedéseket szabályozza, többek között előírva, hogy az intézkedéseknek minden esetben arányosaknak kell lenniük az adott helyzettel, és megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni ezeket.

A törvényjavaslat tartalmazza a karantén és az elkülönítés fogalmának meghatározását.

A definíció szerint a karantén a fertőző betegségek terjedésének fékezését célzó intézkedés, és a fertőzésgyanús személyek vagy a kórokozó-hordozók esetében rendelhető el. Nekik erre a célra kialakított létesítményekben, otthonukban vagy egy általuk bejelentett helyen kell tölteniük a karanténidőszakot. A karantén elrendeléséről minden esetben indoklással ellátott határozatot kell kibocsátania a közegészségügyi igazgatóságnak, amelyben fel kell tüntetni a dokumentum kibocsátásának dátumát, a karanténba helyezett személy nevét és személyi adatait, a karantén időtartamát, illetve az intézkedés megfellebbezésére vonatkozó lehetőségeket.

Az elkülönítés a fertőző betegségben szenvedő személyek vagy kórokozó-hordozók lakhelyi vagy kórházi elkülönítését jelenti egészségi állapotuk nyomon követése és/vagy kezelés céljából. A kezelés csak indokolt esetben alkalmazandó és csak az érintett beteg hozzájárulásával - írja elő a tervezet.

Az intézményes vagy otthoni karantén azon személyek esetében rendelhető el, akik fertőzésgyanúsnak minősülnek, akik járványügyi szempontból fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségből érkeznek, illetve akik közvetlen kapcsolatba kerültek igazoltan fertőzött személyekkel.

Az otthoni karantén szabályait megszegő személyeket intézményes karanténba helyezik, és viselniük kell az ezzel járó költségeket.

A tünetmentes fertőzötteket lakhelyi elkülönítésbe helyezik, leszámítva azokat az eseteket, amikor a kórokozó típusa és fertőzőképessége megköveteli az egészségügyi intézményben való elkülönítést.

Egyedi esetekben, ha a kivizsgálás során az orvos úgy ítéli meg, hogy fennáll egy fertőző betegség közösségi terjedésének veszélye, tájékoztatnia kell a közegészségügyi igazgatóságot, amely elrendelheti az érintett beteg karanténba helyezését a kórházon belül.

A tervezet azt is előírja, hogy a központi és helyi hatóságoknak biztosítaniuk kell az otthoni karanténban vagy elkülönítésben levő személyek élelmiszerekkel és gyógyszerekkel való ellátását, amennyiben nekik nem áll módjukban beszerezni ezeket. Az ezzel járó költségeket az egészségügyi minisztérium költségvetéséből fedezik.

A képviselők által elfogadott módosító javaslatok ugyanakkor lehetőséget biztosítanak a karantén és az elkülönítés elrendelésére vonatkozó döntés megóvására is. Az óvásokat sürgősségi eljárással kell tárgyalni, és a döntéshozatal legtöbb 24 órát halasztható, az indoklást pedig a határozathozatalt követő 48 órán belül kell közölni. Az elsőfokú határozat végrehajtandó, és két napon belül megfellebbezhető.

A tervezet leszögezi még, hogy járványhelyzetben vagy biológiai veszély esetén az illetékes intézményvezetők, az akció parancsnoka vagy az egészségügyi miniszter elrendelheti az egészségügyi dolgozók áthelyezését legtöbb 30 napra. Ez idő alatt az áthelyezett egészségügyi dolgozónak az annak szolgáltatásait igénybe vevő intézmény, az illetékes helyi önkormányzat vagy a minisztérium biztosít szállást és teljes ellátást - írja még elő a jogszabályjavaslat.

A törvénytervezetről a szenátus szavaz döntő házként.

A törvényhozókkal folytatott tárgyalások nyomán "életképes" formát kapott a karanténtörvény tervezete, lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy "tegyék a dolgukat" - mondta Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár a képviselőház jogi bizottságának ülésén. A testület a járványhelyzetben vagy biológiai veszély esetén elrendelhető közegészségügyi intézkedésekről szóló törvénytervezetet tárgyalja.

Az ülésen Arafat leszögezte, a tervezet pontos meghatározásokat nyújt a téma kapcsán használt fogalmakra. Mint mondta, a karantén és az elkülönítés fogalmának meghatározásakor a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok által használt terminológiát vették át, lemondtak a Romániában eddig használt terminológiáról. "A karantén fogalma a potenciálisan fertőzött személyekre vonatkoztatható, akik egészségesek, de akiknél a lappangási időszakban lehet a betegség, a beteg személyek esetében pedig elkülönítésről és kórházi beutalásról beszélünk" - mondta.

Rámutatott, elmagyarázta a törvényhozóknak, miért fontos, hogy bizonyos cikkelyek megmaradjanak az eredeti formában, más cikkelyeket pedig módosítottak, így azok tartalom és megfogalmazás tekintetében is jobbak lettek az eredetinél.

Péntek délután tárgyalja a szenátus jogi bizottsága a járványhelyzetben és biológiai veszély esetén elrendelhető intézkedésekről szóló törvény tervezetét, amelyről döntéshozó testületként kell szavaznia a felsőháznak.

Robert Cazanciuc szenátusi elnök ennek kapcsán úgy nyilatkozott, a jogi bizottság pénteki ülése "addig tart majd, ameddig szükséges", szombattól pedig július 15-éig minden napra összehívják a plénumot. "A minőségi, komoly vita érdekében szükség van erre a programmódosításra" - érvelt.

A házelnök rámutatott, a kormány ezt a tervezetet is "az utolsó pillanatban" küldte el a parlamentnek, és a képviselőháznak nem volt elegendő ideje arra, hogy minden érintett fél véleményét kikérje, ezért a pénteki szakbizottságbeli vitára meghívták a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, az igazságügyi minisztérium, a betegegyesületek és a civil társadalom képviselőit is.

Cazanciuc szerint egy "alkalmazható" törvénytervezet fog kikerülni a szenátus jogi bizottságából, amely az egészséghez való jog mellett az alkotmány által szavatolt más alapvető emberi jogokat is véd.

(Agerpres)