Fordulatot hozhat a koronavírus-betegség kezelésében egy magyar felfedezés

Mindehhez, illetve a későbbiek megértéséhez érdemes tudnunk, hogy a receptorok olyan fehérjék a szervezetben, amelyekhez más anyagok képesek kötődni. A kötődés eredményeképpen a receptor különféle sejten belüli folyamatokat indít be. Minthogy ezek a folyamatok sokszor betegségekben játszanak szerepet, a receptorok a gyógyszermolekulák leggyakoribb célpontjai között vannak (hiszen a receptor működésének befolyásolása révén adott esetben a betegségre is hatni lehet).

A szigma-1 receptor számos szövet sejtjeiben megtalálható (különösen sok van belőle a központi idegrendszer sejtjeiben), méghozzá leggyakrabban a sejten belüli membránrendszerhez kötődik. Az utóbbi években a legkülönfélébb életműködésekben (és ezáltal betegségekben) játszott szerepét vetették fel, a depressziótól a szív- és érrendszer működésén keresztül egyes ráktípusokig. A mi szempontunkból azonban a szervezeten belüli hegesedésre kifejtett gátlóhatása lesz kifejezetten érdekes.

"A szigma-1 receptorról korábban úgy gondolták, hogy elsősorban az idegsejtek érésében, illetve a közöttük lévő kapcsolatok megerősödésében van szerepe. Ezért kezdték az Alzheimer- és Parkinson-kórra gyakorolt hatását vizsgálni. Sokféle molekula képes hozzá kötődni, részben a szervezet által termelt, részben külső vegyületek is" - mondta el az Indexnek Fekete Andrea, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinikáján működő Diabétesz Kutatócsoport vezetője. - "Bizonyos molekulák (hormonok, neurotranszmitterek, vagyis idegi ingerületátvivő anyagok és gyógyszerek) és körülmények (bakteriális fertőzés, oxigénhiány) befolyásolják a receptor működését. Ilyenkor a receptor sokasodik, és a sejtplazmába, ill. a sejt felszínre vándorol." 

Az aktivált receptor kalciumcsatornákat kapcsolhat be, befolyásolhatja ezáltal a szívműködést,különböző gyulladásos faktorok termelését is csökkenti, ezzel az immunválasz szabályozásában is lehet szerepe. De a receptort célzó gyógyszerfejlesztés mindeddig szinte csak idegrendszeri betegségekre koncentrálódott.

Fekete Andrea csoportja azonban néhány évvel ezelőtt leírta azt, hogy ha antidepresszánsokkal serkentik a receptort, és megnövelik a mennyiségét, az csökkenti a vese hipoxiás károsodását, sőt transzplantáció kapcsán is hatékony lehet.

Első hallásra fura lehet, hogy miért antidepresszánssal kezelnek vesebetegséget, hiszen azt hangulati zavarok kezelésére fejlesztették ki. Nos, egyszerűen azért, mert a feltételezések szerint számos antidepresszáns, így a magyar kísérletekben alkalmazott fluvoxamin a szigma-1 receptor serkentése révén is hat az agyban.

A szigma-1 receptor központi és sokrétű jelentőségéről árulkodik az is, hogy a legkülönfélébb élőlényekben is nagyon hasonló az aminosav-szekvenciája, vagyis egy igen konzervált fehérjéről van szó. Az evolúció során azok a molekulák, amelyek életbevágó jelentőséggel bírnak, nagyon lassan mutálódnak, hiszen már kis változásuk is az állat halálát okozhatja.

A hegről általában a bőrsérülések területén keletkező, a normális felülettől eltérő képződmény jut az eszünkbe, pedig hegek a belső szerveken, szöveteken is kialakulhatnak. A vese oxigénhiányos károsodása hosszú távon hegesedéshez (fibrózishoz) vezethet, amely egy sor betegségben a károsodások végállapota, és sokszor a beteg elhalálozását okozza.

A csoport a receptor szemben kifejtett védőhatását is kutatni szeretné, mert úgy tűnik, hogy a zöldhályog kezelésében is hasznos lehet, mivel ott is hegesedés alakul ki. Kiderült az is a kutatók számára, hogy a receptor antifibrotikus védőszerepe tehát akár teljesen általános lehet az egész szervezetben.

Amikor bármilyen szervet károsító hatás ér, akkor sokszor a steril gyulladás miatt a szövet sejtjeinek megváltozik az alakjuk és a működésük. Emiatt az egészséges szövet helyén hegszövet képződik. Ez pedig nem képes ellátni az egészséges sejtek funkcióját, sőt gátolja a környezetében lévő szövet működését is.

Szívinfarktust követően sokszor a beteg nem abba hal bele közvetlenül, hogy a szívizom egy ideig nem jutott oxigénhez, hanem hogy az egészséges szívizom helyén is hegszövet alakul ki később, mely nem képes a megfelelő működésre.

Ugyanez játszódik le sokszor a tüdőgyulladás hatására is: a tüdőhólyagocskák hámsejtjeinek helyén hegszövet alakul ki, ezek már nem képesek a gázcserére, így az a tüdőrész kiesik a működésből. Ráadásul ez a heg nem úgy működik, mint bőrsérülések hegesedése, vagyis nem marad a sérülés helyén. Vagyis itt a sebgyógyulás egyensúlya felborul, és már a „gyógyulási folyamatok” fogják a sokkal nagyobb bajt okozni.

Fekete Andrea szerint hatalmas probléma, hogy a fibrózisra nincs hatékony gyógyszer, hiszen az összes halálozások 8-15 százaléka valamilyen típusú hegesedéshez köthető. A létező szerek nagyon drágák, a hatékonyságuk is megkérdőjelezhető, és félő, hogy mellékhatásként hosszútávon akár rosszindulatú daganat kialakulását indíthatják be.

A magyar kutatók szabadalma szerint a receptort hatékonyan serkentő fluvoxamin gátolja a hegesedést, ráadásul egy gyakori, már piacra dobott antidepresszáns. Így megvan az az előnye, hogy végigment a gyógyszer-engedélyeztetési procedúrákon, ismert, hogy nem toxikus, biztonságosan alkalmazzák a világon depresszióban szenvedők millióin.

A hatóanyag különösen érdekes, mert az egészséges sejtekben nem csinál semmilényegeset. Csak akkor serkenti a szigma-1 receptorokat, ha sejt károsodott.

A kutatók szabadalmában éppen az a fajta (intersticiális) tüdőgyulladás elleni hatékonyság szerepel, amely a Covid-19 betegeknél is gyakran kialakul. Így a következő lépésben, néhány héten belül, ahogy az engedélyek, illetve a szükséges anyagi források összejönnek, koronavírusos-betegeknek terveznek fluvoxamint adni (ami tehát nem fejlesztés alatt álló gyógyszer, hanem már engedélyezett készítmény)

A klinikai vizsgálatok előkészítésén Fekete Andrea és munkatársai már hetek óta dolgoznak. A kutatók éppen ezért (finoman fogalmazva) vegyes érzelmekkel értesültek róla tegnap, hogy a St. Louis-i Washington Egyetem pont ugyanígy, fluvoxaminnal kezdtek klinikai tesztekbe a koronavírus-betegség ellen. A kutató szerint ez később szabadalmi kérdéseket is felvethet, de egyelőre a legfontosabb, hogy hatékony-e a szer.

Most azonban a hazai klinikai tesztek az elsődlegesek, amelyek legjobb esetben május elején indulhatnak. Első körben száz beteget terveznek a vizsgálatokba bevonni, jelentős költségekkel számolnak. A kutatásokat eddig az akadémiai források és kormányzati támogatások mellett biotech befektetők finanszírozták. A humán vizsgálatok megkezdéséhez szükséges 2-300 millió forint soknak tűnhet, azt jó tudni, hogy egy originális hatóanyag kifejlesztése ennek az ezerszeresébe, nagyságrendileg egymilliárd dollárba (!) szokott kerülni.

(Index)